105087. lajstromszámú szabadalom • Formakő alapépítmény nélküli közfalakhoz

-Meg-jelent 1933. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI jng« SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105087. SZÁM. — Vill a, OSZTÁLY. Formakő alépítmény nélküli közfalakhoz. Hüfoner Emil gyáros Wien. A bejelentés napja 1931. évi május hó 15-ike. Ausztriai elsőbbsége 1930. évi november hó 20-ika. Ismeretesek illeszkedési és felfekvési felületeiken derékszög alatt elhelyezett kiugrásokkal ellátott formakövek. Vízszintes felfekvési felületeknél a forma-5 kövek a falban függőleges illeszkedési felületeket képeznek, amelyekben a formakövekre felvitt habarcs részben már a szomszédos kő beillesztése előtt leesik, sőt a zárókő betolásakor az a habarcsot rend-D szerint teljesen lesodorja. Emiatt sokszor előfordul, hogy a hézagok üresen marad-, nak úgy, hogy az ilyen formakövekből készült falak meleget és hangot kevésbe tömítenek. Azonkívül az ilyen habarcs> csal ki nem töltött hézagoknál a vakolat is sokszor megreped. Ezeket a hátrányokat, a találmány értelmében, a kő oly kiképzésével kerüljük ki, hogy a kő felfekvési felületei az ol) dalsó ütköző felületekkel 90J

-nál nagyobb és kisebb szöget zárnak be úgy, hogy vízszintes elhelyezésű felfekvési felületeknél az illeszkedési hézagok a függőlegestől eltérő irányúak. A már elhelyezett kőnek . ezekre a rézsútos, ütköző felületeire a habarcs könnyebben felvihető. A habarcs a lejtős felületekről nehezebben esik le és a zárókő sem sodorja le betolásakor a habarcsot, hanem a habarcs mindkét kő felületére jobban illeszkedik. A találmány szerinti formakövek alkalmazásakor a kőműves különös ügyessége nélkül is jól tömített réseket kapunk. A rajz a találmány szerinti formakő két megoldását mutatja. A formakő ütköző 35 felületeit 1, 2, 3, 4, 5 és 6 hivatkozási számokkal, a felfekvő felületeket pedig 7, 8, 9, 10 és 12 hivatkozási számokkal jelöltük. Az 1. ábra szerinti kőnél az a szögek na- 40 gyobbak mint 90°, a (í szögek viszont kisebbek, mint 90°. Ezeket a szögeket úgy választjuk meg, hogy a divergáló 1 és 2 illeszkedési felületek p. o. 5 mme-1, a párhuzamos 5 és 6 felületek azonban 10 mm-el 45 térnek el a függőlegestől. Ez a mérték már elegendő ahhoz, hogy a fent leírt hatást elérjük. A 2. ábra az 1. ábrabeli formakővel készült alapépítmény nélküli válaszfalat 50 mutat. Az ütköző és felfekvő felületeket csak a (e) kövön jelöltük meg az 1. ábra hivatkozási számaival. A habarcs felvitele után beillesztett (d) kő 4 ütköző felületével a (a) kő 1 ütköző felületére, 3 ütköző 55 felületével a (b) kő 2 ütköző felületére és 6 ütköző felületével a (c) kő 5 ütköző felületére fekszik illetőleg e felületekkel áll szemben. A (d) kő 8 felfekvő felülete az (a) kő 10 ós 9 felfekvő felületein, 11 és 12 60 felfekvő felületei az (a) és (b) kövek 7 felfekvő felületein fekszik. A 3. ábra szerinti megoldásnál a középső keresatszáraik 13, 16 illesztési felületei azáltal keletkeztek, hogy az 1. ábrabeli kő 5 65 és 6 ütköző felületeit megtörtük. A 13 és