105064. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hengerelt kavics-út előállítására

; Megjelent 1933. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI jB|SH| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105064. SZÁM. — VIII/I. OSZTÁLY. Eljárás hengerelt kavics-út előállítására. „Straba" Strassenbaubedarfs A. G. cég1

Zürich, mint Imer Mór mérnök genfi lakos, illetve a Rolistoff-Veredelungsund Mörtelbau-Gesellschaft m. b. H. darmstadti I a kosnak jogutódja. A bejelentés napja 1931. évi május hó 11 ike. A találmány hengerelt kavicsát előállítására való eljárás. Célja pedig olyan út előállítása, amely a beton- és az aszfaltvitak tulajdonságait egyesíti magában. 5 Ilyen ú. n. aszfaltbeton-út előállítására már eddig is több javaslat történt. Ezeknél mindig az volt a kiinduló pont, hogy az útra aszfalt-beton-keveréket vittek fel. E keverékhez különböző, hidraulikus kötő-10 szereket (cementet, meszet, gipszet, stb.), por- vagy emulzió-alakú, bitumenes anyaggal keverve használtak. Ez az új találmány az előbbi eljárástól teljesen különbözik és arra irányul, hogy 15 kavicsutat a betonutak és egyidejűleg az aszfaltos utak tulajdonságaival ruházzuk fel és lényege abban áll, hogy az útra kavicsot és a kavicsok közti hézagokat kitöltő, poralakú, hidraulikus anyagot vi-20 szünk fel ós hengerelünk le, ami után a nedvesítés vagy csak vízzel, vagy pedig még a behatolást és kötést elősegítő anyagok hozzáadásával is történik. Itt tehát többé már nem asz falt - bet on-25 keveréket viszünk az útra, hanem először is a kavicsot. Azután, még a hengerlés előtt, a poralakú, hidraulikus kötőszert a hézagokba szórjuk vagy gereblyézzük, amit a további kezelés követ. Ezáltal új 30 és a mai napig még használatba nem vett, kavicsút-építő módszert állítottunk fel. A poralakú, hidraulikus kötőanyaghoz, ismert módon, aszfaltot, szurkot vagy kátrányt adunk. Ez a hozzáadás a kötő-35 anyagnak a kaviccsal való egyesítése előtt történik, még pedig olyan mennyiségben, hogy a kötőanyagnak, aszfaltnak, szuroknak vagy kátránynak a keveréke dörzsölő, verő, kolloid-malomban vagy más hasonló készülékben poralakú anyag- 40 gá legyen alakítható. E mellett lehetséges a bitumenes pótanyagokat megfelelően hígított emulzió vagy oldat alakjában adagolni. Ez az adagolás a hidraulikus kötőanyagnak a kavicstakaróba való hen- 45 gerlése után is történ hetik, ínég pedig a kavicstakaróra való locsolás vagy öntés útján. A hidraulikus kötőanyag, célszerűen, gipszből (stukk-, alabástrom- vagy különö- 50 sen burkoló gipsz) vagy gipsznek mésszel, ill. cementtel való keverékéből áll. Ü'tépítéshez, kötőanyagul, a gipsz használata mindezideig lehetetlen volt, mivel a gipsz, ha mint nedves habarcsot alkal- 55 mázzuk, túl gyorsan köt. Ha pl. cementkeverő gépekben kaviccsal hozzuk össze, a gipsz már akkor lekötne, mielőtt az útra kerülne. A találmánybeli eljárás szerint a leg- 6Q egyszerűbb módon lehetséges a gipszet az útra felvinni ós vele a kövek közötti hézagokat kitölteni és egymással összekötni anélkül, hogy a gipsz már a lehengerlés előtt kötne. A kötött gipsznek, mint ha- 65 barcsnak, még az a további előnye, hogy nagyfokú likacsossága folytán, különböző és olcsó módokon, jól átitatható, még pedig akár ásványi sókkal, akár vizes kátrány- vagy bitumenemulzióval. Spt az 70, átitatás klórszénhidrogénekben vagy egyéb szénhidrogénekben oldott Trinidadaszfalt, kemény (mexphalt) vagy puha bi-" lumen (spramex) vagy kátrány alkalma-