105062. lajstromszámú szabadalom • Mozgófényképező eljárás és berendezés, főleg felvételre

Megjelent 1933. évi február hó 1-én. MAGYAR KÍRÁLYr^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105063. SZÁM. JX/Il. OSZTÁLY. Mozgófényképező eljárás és berendezés, főleg felvételre. Le Barbier Emil Péter Lajos mérnök Nizza. A bejelentés napja 1929. évi március hó 28-ika. Belga elsőbbsége 1928. évi március hó 30-ika. Ez a találmány — különösen felvételre való — mozgófényképező eljárásra és be­rendezésre vonatkozik. Célja olyan képek létesítése, amelyek 5 az ernyőre vetítve, a mélység látszatát keltik. Az eljárás főképen abban van, hogy a hártya (film) szalagra a lepergés irányá­val párhuzamos oly csíkokból (sávokból 10 álló képsorozatot veszünk fel, amelyek a kép centrumától többé-kevésbé el van­nak távolítva és amelyeik közül egyesek valamely meghatározott síkból tekintve jól vannak beállítva, mások viszont 15 ugyanezen sík szempontjából nincsenek helyesen beállítva. Ennek az elérésére közönséges objektí­ve® közönséges felvevő készülékkel ké­szítjük a felvételt, csakhogy a hártya-20 szalagot az objektív előtt való elvonu­lása alatt haránytirányban úgy hajlít­juk ívalakban meig (úgy íveljük), hogy a hártya a pergetés irányával párhuzamos alkotójú hengeralakját veszi fel: ez az 25 ívelés azután történhetik akár úgy, hogy a hártya középvonala közelebb, vagy pedig akár úgy, hogy távolabb jut az ob­jektívhez, mint a szélei. A görbületi szög mértéke akár közvetlenül kézzel, akár a 30 hártyának vezető készüléke és az objek­tív tartója között elrendezett transzmisz­szió közvetítésével változtatható; emel­lett pedig ennek a tartónak szükségké­pen, az optikai rendszer tengelyén a fel-35 veendő tárgynak a felvevő készüléktől való távolsága függvényében kell elmoz­dulnia. A .görbületi szög változtatása szakgatott helyett folytonos módon is történhetik, hogy a hártya — pergetés© 40 közben — váltakozva térhessen át a domború idomról a homorú alakra, illle­tőleg a homorúról a domborúra. Bármi-Kép is történik azonban, ily módon min­den egyes képet a hártya pergetés irá­nyával párhuzamos és egymásba olvadó 45 csíkok egymás mellé helyezkedése révén létesítünk, amelyek a kép közepéhez ké­pest párosával szimmetrikusak. Ezek a sávpárok kellően vannak beállítva, a mélység szerint fokozatosan húzódó sí- 50 kokhoz képest, vagyis a kép közepének közelében levő csíkok, pl. a közvetlenül a felveendő (fényképezendő) tárgy előtt vonuló keresztsík számára, a kép két szé­lének közelében elhelyezkedő sávok pe- 55 dig közvetlenül a felveendő tárgy mögött' húzódó harántsík szempontjából vannak jól beállítva. Az így nyert képek vetítése azután laposra igazított hártyáról törté­nik és a szemlélőben a mélység tökéletes 80 érzetét kelti. Használhatunk olyan közönséges fel­vevő készüléket is, amelyben a hártya laposan halad át a vezető szerkezeten, azonban amelynek objektívje olyan len- 65 cserendszerből áll, amelynek a filmper­gés irányára merőleges (vízszintes) kö­zépsíkon tekintett görbületi sugarai a középtől a szélekig fokozatosan nőnek vagy csökkennek, míg a hártyapergetés 70 értelmében párhuzamos (függőleges) sí­kokhoz képest a. görbületi sugarak gya­korlatilag véve állandók. Miként az előbbi esetben, úgy itt is a mélység sze^­rint fokozatosan húzódó síkokban elhe- 75 lyezkedő egymás mellett sávok alkotnak minden egyes képet. Hasonlóképen alkalmazható közönséges objektivü olyan közönséges felvevő ké­szülék is, amelyben a hártya laposan vo- 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom