105061. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés sztereoszkópikus vetítésre

; Megjelent 1933. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105061. SZÁM. — IX/h. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés sztereoszkópikus vetítésre. Le Barfoier Emil Péter Lajos mérnök Nizza. A bejelentés napja 1929. évi március hó 27-ike. Belgiumi elsőbbsége 1928. évi március hó 30-ika. Ez a találmány oly eljárásra és beren­dezésre vonatkozik, amelyek révén vetítés­nél főleg a mozgófényképeknél sztereosz­kópikus képet kapunk. 5 A találmány célja a sztereoszkópikus hatás tökéletesítése. A találmány lényege főleg oly eljárás­ban van, amely szerint azon objektívek vagy optikai visszaverő szervek közötti 10 távolságot változtatjuk, amelyek a fel­veendő (fényképezendő) tárgyról érkező fénynyalábokat fogják fel és pedig az em­lített tárgynak valóságos nagysága és a, tárgy vetítő ernyőn jelentkező képnagy-15 sága viszonyának függvényében, amely távolság általában véve a két szem kö­zötti távolságnak (körülbelül 63 millimé­ternek) olyan tényezővel való szorzatá­nak felel meg, amiely a fent említett vi-20 szonnyal egyenlő értékű. A találmány keretébe tartozik továbbá az azi eljárás is, amellyel egyazon hártyái (film-) szalagra valamely tárgy képeinek sorozatát vesszük fel, ahol is ezek a képek 25 páronkint vannak csoportosítva és a ké­peket a közönséges vetítésnél alkalma­zott sebességnek kétszeresével vetítjük. Javasolták ugyan már ez utóbbi mód­szerre vonatkozólag, hogy közönséges 30 hártyára, egyidejűleg és egymás mellé vegyék fel a képeknek minden egyes pár­ját; ennek azonban az a hátránya, hogy mind a felvétel, mind a vetítés számára a képeknek apró méretei és különleges 35 alakja, miatt nagyon költséges és kompli­kált optikai berendezéseket kell használni. Javasolták már azt is, hogy közönséges hártyára az egyes képpárokat alkotó két képet egymás után vegyék fel. Ez esetben 40 nem kapunk kielégítő tisztaságot, annak a bármilyen kis időköznek következtében, amely a két kép felvétele között eltelik. A találmány szerint valamely mégha tározott tárgy egymásután következő ké­pei mindegyik párjának felvétele egy- 45 szerre, egyazon pillanatban történik. A találmány magában foglalja az, el­járás foganatosításához való berendezést is. amely a mellékelt rajzokon példakép­pen több fogonatosítási alakban van fel- 50 tüntetve. Az 1. ábra vázlatosan tünteti fel azt az el­vet, amelyen a találmány alapul. A 2. ábra hasonlóképpen azt a módot mu­tatja, amely szerint eddig jártak el. A 55 3. ábra vázlatosan mutatja a találmány szerint szerkesztett sztereoszkópikus ké­szülék tárgylencséinek és filmjeinek vi­szonylagos helyzetét a lefényképezendő tárgyhoz képest. A 60 4. ábra pedig a 3. ábrával analóg elren­dezést szemléltet, azonban a közönséges sztereokinematografikus készülék eseté­ben. Az 5. ábra a fentebbi két új foganatosítási 65 alak kombinációját felülnézetben mu­tatja. A 6. ábra mellső nézetben az 3. ábrán fel­tüntetett berendezéshez tartozó hártyát láttatja. A 70 7. és 8. ábra mellső nézetben (egyes ré­szeket eltörten képzelve) és felülnézetben oly kinemagtografiai berendezést szem­léltet, amely az 5. ábrán vázlatosan fel­tüntetett foganatosítási alaknak megfele- 75 lően van szerkesztve. A találmány értelmében, különösebben alkalmazási módjai szerint, valamint kü­lönböző részeinek foganatosításait tartva, szem előtt, előnyösnek látszik a vetítés- 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom