105053. lajstromszámú szabadalom • Hőszigetelő testek és szerkezetek

Megjelent 11)33. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105053. szám. — Il/h. OSZTÁLY. Hőszigetelő testek és szerkezetek. Merse Pál oki. gépészmérnök Budapest. A bejelentés napja 1930. évi december hó 24-ike. A találmány olyan testekre és ezekből készült szerkezetekre vonatkozik, melyek fémből, tehát jó hővezető anyagból vannak, ennek ellenére azonban meghatározott 5 irányban vagy irányokban csak igen csekély hővezetőképességűek, tehát hőszigetelési célokra használhatók, akár a környetzetnél magasabb (pl. kemencék), akár alacsonyabb (pl. hűtőkamrák) hőmérsékletű 10 terek vagy testek szigeteléséről van szó. Minthogy az első esetben a hőmérsékleti külömbségek általában nagyobbak, az alantiakban ezeket fogom példaképen ismertetni, természetes azonban, hogy a mon-15 dottak mindenféle hőszigetelő szerkezeire vagy kamrára érvényesek. A kemencék melegveszteségei, amennyiben a kemence szerkezetétől függenek, három csoportba oszthatók és pedig: a veze-20 tési és sugárzási veszteségek a falakon keresztül, ideértve a tetőt és a feneket is, továbbá az ajtón át való veszteség ós végül a tárolási veszteség, mely a kemence falainak felfűtésére fordított és leállításkor 25 kárbavesző melegmennyiségből áll. A két első csoportba tartozó A'eszteség ellen úgy lehet védekezni, hogy a falakat, ill. ajtót lehetőleg jó hőszigetelővé tesszük, a harmadik ellen pedig úgy, hogy a hő-30 tárolást az elérhető minimumra szállítjuk le. Az eddig ismeretes kemencéknél ezek elérésére bizonyos hőmérséklethatárig a kemencék falait általában vasból készítették, kettős falakkal, melyek köze hőszigetelő anyaggal volt kitöltve. A felső hőmérsékleti határt egyrészt a vas tulajdonságai másrészt az alkalmazott hőszigetelő anyag tulajdonságai szabják meg. Különleges anyagok és eljárások alkalmazásával ez 40 a határ még lényegesen emelhető is, pl. azáltal, hogy a falak meleg oldalán kalorizált, azaz védő alumínium- vagy oxidréteggel ellátott lemezt alkalmaznak. Kemencék és különösen kevésbbé ma- 45 gas hőmérsékleten dolgozó szárítók szerkesztésénél ezt az elvet már régebben alkalmazták, úgy a falak, mint az ajtók készítésénél. A kellő alak és szilárdság elérésére e szerkezeteknél nagyobbára profilvasból 50 készült vázat használtak, melyet azután külső és belső lemezburkolattal láttak el és a lemezek közét hőszigetelő anyaggal töltötték ki. Készítettek ilyen kemencéket oly módon is, hogy az egyes falakat nagy 55 bádogdobozok gyanánt készítették el, ezeket szigetelő anyaggal töltötték meg és ezekből a falakból állították össze a kemencét vagy kamrát. Mindezekben az esetekben azonban akár a profilvasból készült 60 kemenceváz, akár pedig" a külön-külön készült kemencefalak ugyancsak profilvasból készült merevítő váza és az egyes falak szilárdságilag szintén igénybevett burkoló lemezei mindmegannyi jó hővezető össze- 65 köttetést létesítettek a belső kemencetérés a külső levegő között, amelyek lényeges melegelvezetéseket, tehát veszteségeket okoztak. Az eddig használt anyagokkal és szerke- 70 zetekkel minden tekintetben megfelelő kemencéket főleg azért nem lehetett készíteni, mert nem használtak olyan anyagokat, ill. szerkezeteket, melyek jó hőszigetelőképesség és kielégítő mechanikai szilárdság mel- 75 lett csak csekély hőtárolóképességűek lettek volna, már pedig fentiek szerinti mindhárom követelménynek csak ezzel lehet eleget tenni.