105029. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ammoniumnitráttartalmú kevert trágyák előállítására

Megjelent 1933. évi február lió 1-én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105029. SZÁM. — X/h. OSZTÁLY. Eljárás ammoniumnitráttartalmú kevert trágyák előállítására. Lonza Elektrizitatswerke und Chemische Fabrikeu A. G. cég- Gampel és Basel (Svájc). A bejelentés napja 1931. évi julius hó 31-ike. Svájci elsőbbsége 1930. évi augusztus hó 10-ike. Az ammoniumnitrátnak trágyaszerként való felhasználása eddigelé tetemes nehéz­ségekbe ütközött, melyeket egyrészt a só gyors összesülési és higroszkopos tulaj-5 donsága. von maga után, másrészt pedig e trágyaszernek nagyszázalékú nitrogén­tartalma e szernek a mezőgazdaságban való közvetlen alkalmazását meggátolja. Ezért már többízben javasolták, hogy az 10 ammoniumnitrátot alkalmas anyagokkal való összekeverés révén tartós, nem össze­sülő ég jól szórható alakra hozzuk. Az erre irányuló egyik eljárás abból ál­lott, hogy ammoniumnitrátot gipsszel 15 szárazon kevertek. Egy másik eljárás a fent említett célt szilárd ammoniumnitrát­nak őrölt mészkővel vailó összekeverésével iparkodott elérni. Kitűnt azonban, hogy a szilárd, száraz komponensekkel való 20 puszta összekeveréssel kapott trágyasze­rek egyrészt a tárolásnál mégis csak ösz­szes ülnek, másrészt könnyen szétválnak, vagy a kiszórásnál porzanak. Ezenkívül a kalciumkarbonátból és ammoniumnit-25 rátból eddigelé előállított kevert termékek nem bizonyultak teljesen állandóknak, minthogy azok bizonyos idő multán ket­tős cserebomlás folytán lassan ammoniá­kot adtak le. 30 Megkísérelték már ammoniumnitráttar­talmú kevert trágyáknak akként való elő­állítását is, hogy kalciumkarbonátot ol­vasztott ammoniumnitrátba adagoltak és ezt követőleg az olvadékot, pl. hűtőhenge-35 ren vagy szétfecskendezés révén, megme­revedni hagyták. Ez az előállítási mód azonban mindenképen megkívánja a ka­pott termék utókezelését, mert e munka­módnál a szemcse a maga felületén oly gyorsan merevedik meg, hogy a benne 40 lévő víz és ammóniáik teljes mennyiségének elpárolgása, illetve kiűzése nem következ­hetik be. Ennélfogva a szemcse belsejében mindig visszamarad még bizonyos meny- ' nyiségű víz, mely a termék hosszabb tá- 4f> rolásánál az ammoniumnitrát és kalcium­karbonát közötti reakciót elősegíti, ami­koris a fent említett hátrányok lépnek fel. E hátrányok kiküszöbölésére már java- > solták azt, hogy az olvadéknak hűtőhe'n- 50 gerekeh vagy szétfecsekendezéssel való megmerevedése révén kapott terméket kü­lönleges utókezelésnek, pl. 50—100 C°-on, vákuumban való bepárologtatásnak, vagy forgókemencében foganatosított fokozott, 55 de a termék olvadáspontja alatti hőmér­sékleten való utókezelésnek vessük alá. Ez ismert eljárásokkal ellentétben a ta­lálmány szerinti eljárással egyetlen mun­kafolyamatban sikerül változatlan össze- 60 tételű szagtalan terméket kapni, mely hosszabb tárolás után sem sül össze és hosszú ideig, még légnedvesség felvétele esetén sem ad le ammoniákot. Az eljárás ama felismerésen alapszik, hogy a kai- 65 ciumkarbonátnak olvasztott ammonium­nitrátba való adagolásánál bekövetkező, kalciumnitráttá és ammoniumkarbonáttá, illetve C02 , NH3 és H2 0-vá való, részleges cserebomlásos átalakulása elsősorban az 70 olvadék hőmérsékletétől és víztartalmától függ. E felismerésből kiindulva, a találmány szerinti eljárás abból áll, hogy oly olva­dékot, amelyet forró, koncentrált, célsze- 75 rűen 95%-os ammoniumnitrátoldatnak tet­szőleges eredetű kalciumkarbonáttal való összekeverésével kapunk, ugyanabban a

Next

/
Oldalképek
Tartalom