105013. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tőzegnek és szubfosszilis anyagoknak nagyértékű tüzelőanyagokká való átalakítására tőzegpornak egyidejű előállítása és melléktermékek kinyerése mellett

» Megjelent 1933. évi február hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI JSk3K SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105013. SZÁM. — Il/a. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés tőzegnek és szubfosszilis anyagoknak nagyértékű tüzelőanyagokká \aló átalakítására tőzegpornak egyidejű előállítása és melléktermékek kinyerése mellett. L.iiiker Oszkár mérnök és építőmester Leipzig- és jyróf Schöiiboru Zdenkó iparos Kautli. (C. S. R.) A bejelentés napja 1930. évi december hó 29-ike. A találmány eljárás és ehhez való berendezés tőzegnek és szubfosszilis anyagoknak nagyértékű tüzelőanyagokká való átalakítására. 5 A találmány szerinti eljárás az eddigelé ismeretes és használatos előkészítő eljárásoktól mindenekelőtt abban különbözik, hogy pl. lehetővé teszi, miszerint a nyers tőzeget nem víztelenített lápokból ve-10 gyük, miáltal a kitermelendő lápok egyébként szükséges és szokásos, víztelenítő árkokkal, csatornákkal és effélékkel való elővíztelenítésének igen tekintélyes költségeit megtakarítjuk. 15 A találmány szerinti eljárás révén elesnek továbbá az eddig szokásos módon előállított tüzelőanyag-hantok szárítására és tárolására vagy elraktározására fordított költségek is, melyek az eddigi tüzelő-20 anyagtermelés előállítási költségeinek legnagyobb részét tették ki. Az előkészítésnek és az előállított, nyomásbíró tőzeg-alakdarabok elraktározásának és azok természetének a találmányra 25 jellemző különös módja következtében, a tőzegipar a mindenkori száraz időjárástól függetlenné válik. A tőzegelőkészítés problémája, különösen a tőzeg víztelenítése tekintetében 30 azért bonyolult, mert a víz a tőzegben igen különböző kötésformában jelentkezik. Tudvalevő dolog az is, hogy a vizet a tőzegből, ennek megfelelő előkezelése nélkül sem ki nem sajtolhatjuk, sem ki 35 nem szívathatjuk, sem pedig más erőművi úton el nem távolíthatjuk, kivéve az ú. n. szabad vizet, melynek eltávolítására csak igen kis nyomás szükséges. A tőzeg mechanikai víztelenítésére, vagy a tőzeg mesterséges szárítására eddigelé is- 40 meretessé vált eljárások nem vezettek a kívánt eredményre, mert nem gondoskodtak arról, hogy a tőzegben előforduló, öszszes vízkötéseket lehetőleg egyszerre lazítsák, illetve oldják fel, hogy ezáltal a 45 tőzeget sajtolhatóvá vagy szűrhetővé tegyék. A nyers tőzegnek az eljárást bevezető durva és finom aprítása révén nemcsak a tőzegben lévő, lépszerű üregeket nyit- 50 juk, illetve romboljuk szét, hanem a hajszálcsöveket is, valamint az esetleg előforduló, ozmózishatású sejteket is. Azonfelül a nyers tőzegben lévő víztől eltérő természetű, a mindenkori nyers tőzeg mi- 55 nőségének megfelelő vízmennyiségnek a találmányra jellemző hozzáadása révén, — amely víz egyéb, az alábbiakban külön kiemelendő hatások mellett koagulátornak tekintendő — a kolloidvizet lazít- 60 juk és leválhatóvá tesszük. Minthogy a nyers tőzegben vagy lápban eredetileg jelenlévő víztől eltérő természetű víznek ezen jellegzetes hozzáadása a nyers tőzeg aprítása'közben tör- 65 ténik, ennélfogva a tőzeganyagnak és a hozzáadott víznek rendkívül jó összekeverődését is biztosítjuk. A találmány szerinti eljárásra különös jelentőségűek még a következő megfonto- 70 lások: A vízzel való kezelés, miként ezt később