105002. lajstromszámú szabadalom • Forgóáramú aszinkron motor, rövidrezárt fegyverzettel

» Megjelent 1933. évi február hó 1-én. MAGTÁR KIRÁLYI J^ggl SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 105002. SZÁM. — Vlí/G. OSZTÁLY. Forgóáramú aszinkron motor, rövidrezárt fegyverzettel. lilánk Erich mérnök Karlova-Ves (Csehszlovákia). A bejelentés napja 1930. évi szeptember hó 16-ika. Csehszlovákiai elsőbbsége 1929. évi szeptember hé 18-ika. A rövidrezárt fegyverzetű aszinkron motorok tudvalevőleg nem használhatók 3 kw teljesítményen túl, mert különben az indítóáram erőssége túl nagy lesz, A csil-5 lag- és háromszög-védőkapcsolók alkal­mazása sem segít ezen a hátrányon, mert ezek az indítóáramnak a normális indítö­áram-erősség 58%-ára való' csökkentését engedik meg csupán. Végül a csúszó gyü-10 rűs fegyverzetű aszinkron motorok ára 5—6-szor akkora, mint a rövi dxezárt fegyverzetű aszikron motoroké. Ismeretesek már oly motorok, melyek­nél a rotor és sztátor egymástól függetle-15 nül forgatható és bolygó-hajtószerkezet útján van egymással összekötve. Eimek a gépnek indítása úgy történik, hogy úgy a sztátor, mint a rotor ellentétes irányban forog mindaddig, míg a két rész között a 20 teljes relatív fordulatszámot el nem ér­jük, amikor is a sztátort fokozatosan lefé­kezzük. Indítás közben a bolygó-hajtószer­kezet. bolygókerekének tengelyével ösz­szekötött hajtótengelyndk a sztátor és a 25 rotor szabad forgása alatt nyugalomban kell maradnia és csupán a sztátor leféke­zésénél kell lassan mozgásba .hozni. Ily módon tényleg elérnők a csekély indító­áramú rövidrezárt fegyverzet lótesítésié-30 nek célját, amely tetszőleges nagy egysé­gekben szerkeszthető és normális háló­zatokra kapcsolható anélkül, hogy azokat indításnál túlterhelné, ha a hajtótengely nyugalmi helyzetének feltétele indítás 35 alatt tényleg teljesítve volna. E gépeknél azonban ez a feltétel a valóiságban nem teljesül, hanem a hajtótengely már a gép bekapcsolásának pillanatában is forogni kezd úgy, hogy az indító áramerősség e 40 gépeknél is a nagyobb egységeknél meg nem engedeitt mértékre fokozódik. Ennek oka abban rejlik, hogy eddigelé egy fontos tényezőre, még pedig a sztátor és a rotor tehetetlenségi nyomatékainak viszonyára nem voltak tekintettel. 45 A találmány szerint a bolygó-hajtómű­ben az áttételi visizonyt úgy méretezzük, hogy a sztátornak és a rotornak fordulat­számai, a gép üresjárásáuál, tehetetlen­ségi nyomatékaik fordított arányában vi- 50 szonylanak egymáshoz. Kitűnt, hogy en­nek és csakis ennek a szabálynak betar tásánál, a gép csekély árammal indítható, mert emellett a hajtótengely tényleg csak akkor kezd forogni, amikor a sztátort lefé- 55 kezzíik, addig azonban teljes nyugalom­ban van úgy, hogy a gép az indítás alatt nincs terhelve. Kis egységeknél a fenti feltételt már három, kellően méretezett fogaskerékből 60 álló normális bolygókerekes hajtóművel elérhetjük; nagyobb egységeiknél célszerű­nek bizonyult azonban a bolygókerék ten­gelyére előtétkeréknek ráhelyezése, ahol is a bolygókerék a rotortengelyre ékelt 65 napkerékkel, az előtótkeriék pedig a sztá­toron rögzített, belsőfogazású kerékkel kapcsolódik. A rajz a találmány példaképen! kivi­teli alakját szemlélteti. 70 Az 1. és 2. ábrák percenként 1000— 1500-at forduló, pl. rövidrezárt fegyver­zetű, forgóánamú aszinkron motorral kap­csolatban szemléltetik a találmányt. Az 1. és 2. ábrákban szemléltetett rö- 75 vidrezárt tekercsű (1) rotor a (3, 4) és (5) csapágyakban forgó üreges (2) tengelyen foglal helyet. A (6) sztátor is forgathatóan ágyazott a (3, 4) csapágyakban és a (7, 8,9, 10) fogaskerekekből álló bolygókerekes 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom