103987. lajstromszámú szabadalom • Töltőberendezés berendezés lövőfegyverekhez
Megjelent 1932. évi február li ó 333 -én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BTRÓSÍÖ SZABADALMI LEÍRÁS 103987. SZÁM. — XIX/c. OSZTÁLY. Töltőberendezés lövőfegyverekhez. Fegyvernek! Frominer Rudolf gépészmérnök, vezérigazgató Budapest. A bejelentés napja 1930. évi május hó 8-ika. A találmány oly lövőf egy verekhez való töltőberendezésre vonatkozik, melyeknél töltőszalag látja el a töltényszekrényt töltényekkel és melyeknél a töltőszalag nem 6 rögzíthető az eddig szokásos módon, amikor is a töltőszalagot felvevő rés a töltőszalagot egészen átöleli, hanem amelynél a töltőszalag rögzítésére a fegyver tokjának esak egyik oldala használható, mivel 0 m tok a kidobónyílásig felül végig fel van hasítva, így tehát a töltőnyílásban elhelyezendő töltőszalagnak esak egyik hosszéle lehet a fegyver valamely helytálló részéhez rögzítve a töltés alkalmával. A ta-5 lálmány a töltőszalagnak a fegyveren való eme rögzítésére vonatkozik, mely rögzítés a tok rendelkezésre álló alakjánál fogva csakis a töltőszalag egyik hosszélén történhetik. Ez a rögzítés, mely 0 minden irányban hatékony kell hogy legyen, előnyösen a fegyver tokján törté nik, melyben a töltőszalag végének felvételére megfelelő vájatok, vagy egyéb mélyedések vannak. Természetes, hogy a 5 töltőszalagnak az a része, pl. egyik hosszéle, amely ezen rögzítésre való, ugyanolyan keresztmetszetű, mint a fegyver valamely helytálló részében, pl. a tokban elrendezett azon vájat, amelynek révén a 0 rögzítés történik. A szóbanforgó töltőszalag továbbá előnyösen úgy van kiképezve, hogy egyik vagy másik hosszéle a töltőszalagnak a fegyver tokjába való betolhatási mélységét meghatározza és ezért 5 oly méretű, hogy a fegyver valamely részén kiképzett felületre ütközik. A csatolt rajz a szóban forgó szerkezetnek egyik kiviteli alakját mutatja. Az 1. ábra a fegyver egy részének hosszmetszete, a fegyverbe helyezett töltőké- 40 szülék nézetével. A 2. ábra az 1. ábrához tartozó felülnézet, a töltényeket letoló nyomódarab elhagyásával. A 3. ábra metszet az 1. ábra III—III vo- 45 nala szerint. A 4. ábra ugyanezen metszetet mutatja, a tárba beadagolt töltényekkel. Az (1) töltőszalag (2) hosszéle körkeresztmetszetű, vagyis dudorodással van 50 ellátva, a (3) hosszéi pedig lapos keresztmetszetű (2. ábra) és olyan széles, hogy a tok (9) felületébe ütközik. Természetes, hogy az ütköző rész a (2) hosszélen is alkalmazható. A töltőszalagnak, ismeretes 55 módon (4) rugós ajkai vannak, amelyek a beléje helyezett töltényeket a kihullástól megóvják. Hogy a beadagolásnál a töltények csak leghátulsó részükön (pl. peremükön) kapjanak nyomásit, oly nyomó- 60 darab van a szalagban, mely csakis a töltények peremére, illetve a perem melletti leghátulsó részekre hat, míg a töltények többi részét, amint az az 1. ábrán látható, nem érinti. A (6) tok egyik oldalán van 65 a (7) furat és a (8) hasíték (2. ábra), melybe az (1) töltőszalag (2) hosszéle, illetve ennek alsó vége beleillik. Ezen furat és hasítékban a belehelyezett (1) töltőszalag természetszerűen előre-hátra 70 és oldalt is, vagyis a cső hossz- és harántirányában rögzítve van. Azért kellett ilyen elrendezést foganatosítani, hogy az egyetlen hosszélen való rögzítés által ugyanazt a hatást érjük el, mint az eddig 75 szokásos rögzítésnél, amelynél a töltőszalagot felvevő rész a töltőszalag egész keresztmetszetét átölelte. Az (1) töltőszalag-
