103987. lajstromszámú szabadalom • Töltőberendezés berendezés lövőfegyverekhez

Megjelent 1932. évi február li ó 333 -én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BTRÓSÍÖ SZABADALMI LEÍRÁS 103987. SZÁM. — XIX/c. OSZTÁLY. Töltőberendezés lövőfegyverekhez. Fegyvernek! Frominer Rudolf gépészmérnök, vezér­igazgató Budapest. A bejelentés napja 1930. évi május hó 8-ika. A találmány oly lövőf egy verekhez való töltőberendezésre vonatkozik, melyeknél töltőszalag látja el a töltényszekrényt töl­tényekkel és melyeknél a töltőszalag nem 6 rögzíthető az eddig szokásos módon, ami­kor is a töltőszalagot felvevő rés a töltő­szalagot egészen átöleli, hanem amelynél a töltőszalag rögzítésére a fegyver tokjá­nak esak egyik oldala használható, mivel 0 m tok a kidobónyílásig felül végig fel van hasítva, így tehát a töltőnyílásban elhe­lyezendő töltőszalagnak esak egyik hossz­éle lehet a fegyver valamely helytálló ré­széhez rögzítve a töltés alkalmával. A ta-5 lálmány a töltőszalagnak a fegyveren való eme rögzítésére vonatkozik, mely rögzítés a tok rendelkezésre álló alakjá­nál fogva csakis a töltőszalag egyik hosszélén történhetik. Ez a rögzítés, mely 0 minden irányban hatékony kell hogy le­gyen, előnyösen a fegyver tokján törté nik, melyben a töltőszalag végének felvé­telére megfelelő vájatok, vagy egyéb mé­lyedések vannak. Természetes, hogy a 5 töltőszalagnak az a része, pl. egyik hossz­éle, amely ezen rögzítésre való, ugyan­olyan keresztmetszetű, mint a fegyver va­lamely helytálló részében, pl. a tokban el­rendezett azon vájat, amelynek révén a 0 rögzítés történik. A szóbanforgó töltősza­lag továbbá előnyösen úgy van kiképezve, hogy egyik vagy másik hosszéle a töltő­szalagnak a fegyver tokjába való betol­hatási mélységét meghatározza és ezért 5 oly méretű, hogy a fegyver valamely ré­szén kiképzett felületre ütközik. A csatolt rajz a szóban forgó szerkezet­nek egyik kiviteli alakját mutatja. Az 1. ábra a fegyver egy részének hossz­metszete, a fegyverbe helyezett töltőké- 40 szülék nézetével. A 2. ábra az 1. ábrához tartozó felülnézet, a töltényeket letoló nyomódarab elhagyá­sával. A 3. ábra metszet az 1. ábra III—III vo- 45 nala szerint. A 4. ábra ugyanezen metszetet mutatja, a tárba beadagolt töltényekkel. Az (1) töltőszalag (2) hosszéle körke­resztmetszetű, vagyis dudorodással van 50 ellátva, a (3) hosszéi pedig lapos kereszt­metszetű (2. ábra) és olyan széles, hogy a tok (9) felületébe ütközik. Természetes, hogy az ütköző rész a (2) hosszélen is al­kalmazható. A töltőszalagnak, ismeretes 55 módon (4) rugós ajkai vannak, amelyek a beléje helyezett töltényeket a kihullástól megóvják. Hogy a beadagolásnál a tölté­nyek csak leghátulsó részükön (pl. pere­mükön) kapjanak nyomásit, oly nyomó- 60 darab van a szalagban, mely csakis a töl­tények peremére, illetve a perem melletti leghátulsó részekre hat, míg a töltények többi részét, amint az az 1. ábrán látható, nem érinti. A (6) tok egyik oldalán van 65 a (7) furat és a (8) hasíték (2. ábra), melybe az (1) töltőszalag (2) hosszéle, illetve ennek alsó vége beleillik. Ezen furat és hasítékban a belehelyezett (1) töltőszalag természetszerűen előre-hátra 70 és oldalt is, vagyis a cső hossz- és haránt­irányában rögzítve van. Azért kellett ilyen elrendezést foganatosítani, hogy az egyetlen hosszélen való rögzítés által ugyanazt a hatást érjük el, mint az eddig 75 szokásos rögzítésnél, amelynél a töltősza­lagot felvevő rész a töltőszalag egész ke­resztmetszetét átölelte. Az (1) töltőszalag-

Next

/
Oldalképek
Tartalom