103984. lajstromszámú szabadalom • Irányított beáramlású felső levegővel működő füstemésztő berendezés gőzkazánokhoz

Megjelent 1932. évi februáv hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103984. SZÁM. — Ve/3, OSZTÁLY. Irányított beáramlású felső levegővel működő füstexnésztő berendezés gőzkazánokhoz. Bérezi István tisztviselő Budapest. A bejelentés napja 1930. évi október hó 6-ika. Ismeretes eljárás az, hogy erőltetett üzemű rostélytüzeléseknél a füstmentes tüzelés elérésére felső levegőt vezetnek a tűzréteg fölé és hogy az a füstgázokkal 5 hathatósan keveredjék, gőzsugarakat lövetnek a tűztérbe. Minthogy a rendes tüzeléseknél a primer levegő a tüzelőanyagnak legnagyobb részét elégeti és esak kis része marad el-10 égetetlen, de viszont ezen kis rész is sötét fekete, erősen kormozó füstöt okoz, elméletileg aránylag kevés felső levegővel füstmentes tüzelést kellene elérni. Ezzel szemben a gyakorlat azt mutatja, 15 hogy különösen rátlizelés után, amikor is erős gázképződés áll be, az összes levegőszükségletnek tekintélyes részét kell mint felső levegőt a tűztérbe vezetni, hogy eredményesnek lássék a "füstemésztés. 20 Kézenfekvő tehát, hogy az ily módon bevezetett levegőnek csak kis hányada vesz részt az elégésben, míg túlnyomó része a tüzelés hatásfokának rovására egyszerűen fölmelegszik és csak annyiban járul a ftist-25 emésztéshez, hogy a füstöt erősen felhígítja. Ezt a gazdaságtalan eljárást azzal magyarázhatjuk, hogy mivel a szabad tűztérbe fúvott gőzsugaraknak igen kis kör-80 zetben van számbavehető szívóhatása, az aránylag nagy terjedelmű tüzelőajtó nyílásán át bevezetett levegőből a gőzsugarak csak azt ragadják magukkal és viszik a tűzréteg fölé, amely közvetlen környeze-35 tűkben áramlik be. Ellenben a tüzelőajtó aknájának távolabbi részein bevezetett levegő a fúvó hatásától függetlenül egy tömegben áramlik tovább és az intenzív hősugárzás folytán azonnal felmelegedve a gőzsugarakat — ugyanúgy mint a füst- 40 gázok — kikerüli, hogy a tűztér felső részei felé áramolva távozzon a tűztérből anélkül azonban, hogy az ugyanazon sebességgel áramló gázokkal keverednék. Ezt a hátrányt a találmány szerint úgy 45 küszöböljük ki, hogy 1. a tüzelőajtó nyílásain át beszívott felső levegőt terelő lemezekkel közvetlenül a gőzfúvó szívóteréhez vezetjük úgy, hogy a bevezetett levegő teljes egészében a le- 50 gyezőszerűen divergáló gőzsugarak alá kerüljön; ily módon a gőzsugarak szívóhatása is megnövekszik, mert a terelőlemezek és a tüzelőajtó aknafala a gőzfúvó szívóterénél olyan átbocsátó nyílást képez, 55 melynek keresztmetszete a tüzelőakna keresztmetszeténél lényegesen kisebb és így a berendezés alakja a gőz- és légsugárszivattyúk alakjához a lehetőség szerint hasonló ; végül 60 2. hogy a levegővel már jól keveredett füstgázokat meggyulladásuknak biztosítására először a tűztér legmelegebb része felé tereljük és azután a már meggyulladt füstgázokat többszöri irányváltoztatással 65 újból az oldalfalak felé hajtjuk, mielőtt azok a csőfal felé áramolnának. A mellékelt rajzokon ábrázolt tüzelő ajtók és gőzfúvó elrendezés a találmány szerinti füstemésztő berendezésnek példa- 70 képeni kiviteli alakjait vázlatosan tüntetik fel. Az 1. és 2. ábra az egyszárnyú kifelé nyíló, a 3. és 4. ábra az egyszárnyú befelé nyíló, 75 az 5. és 6. ábra pedig a kétszárnyú, szétnyíló tüzelő ajtót mutatja keresztmetszet-