103950. lajstromszámú szabadalom • Eljárás diapozitívok készítésére
Megjelent 1933 . évi január hé 15-én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103950. SZÁM. — l'X/f. OSZTÁLY. Eljárás diapozitívok készítésére. I)r. Loeningr Erich vegyész Berlin-Neutempelhof. A bejelentés napja 1931. évi február hó 13-ika. Németországi elsőbbsége 1930. évi február hó 28-ika. Tudjuk, hogy briliáns diapozitiveket, mint aminőket pl. mélynyomási célokra használnak, átnézetben nehéz megitélni és egymáshoz hangolni. Erre való tekin-5 tettel a 425325. német szabadalom gyorssajtó-mélynyomási formák készítésére olyan eljárást ajánl, melynél a diapozitívokat olyan gyenge fedéssel állítják elő, hogy ezeket a képeket fehér reflektáló 0 alzatra fektetve, ránéző-képek gyanánt lehet megbírálni és egymással összehasonlítani. Ámbár a diapozitóvék ráinézőképek gyanánt való összehangolásának lényeges előnyei vannak, az említett szabadalom 5 eljárása nem tudott elterjedni. Az ilyen nagyon gyenge diapozitívok további feldolgozása ugyanis azzal a kényelmetlenséggel jár, hogy — miként ezt az említett szabadalom is ismerteti — a szokásostól 10 eltérő minőségű pigmentpapírokat kell alkalmazni. Az eljárás legnagyobb hátránya azonban az, hogy ezeket a gyenge diapozitívokat nagyon nehéz másolni, mert a másoláshoz használt fényforrás !5 erősségének már csekély ingadozásai és egyenetlenségei rendkívül zavaróan hatnak. A találmány lehetővé teszi az említett szabadalom szerinti eljárás előnyének, 10 vagyis a diapozitívok ránézőképek gyanánt való elbírálhatóságának megóvását. Ezeket a gyenge ránézőképeket azonban nem használjuk fel mint olyanokat, hanem a találmány értelmében ú. n. briliáns 15 diapozitívekké alakítjuk át. A ránézőképeknek briliáns diapozitívekké való átalakítását természetesen úgy kell végezni, hogy a létesített briliáns diapozitívnak fedési mérve kényszerűen állandó viszonyban álljon annak a ránézőképnek fedési fokához, amelyből a briliáns diapozitív készül. Kitűnt, hogy ennek a követelménynek legjobban következőképpen tehetünk eleget: Ismert módon, pl. valamilyen pig- 45 ment-eljárással, ránézőképet készítünk tetszés szerinti színű kimosó-relief gyanánt. Az erre a célra használandó pigmentpapír azonban a ránézőkép színét szolgáltató pigmenten kívül még egy másik színtelen 50 vagy fehér olyan anyagot tartalmaz, mely a kimosó relief elkészülte után pl. redukcióval kvantitatív alakítható át legcélszerűbben fekete anyaggá. Elsősorban tehát olyan pigmentpapír vagy pigment- 55 film jön tekintetbe, melynek rétege halogén-ezüstöt vagy halogén-higanyt, vagy ólomvegyületet tartalmaz, melyeket előhívóval fekete fémmé lehet redukálni. Gyenge pigmentképeknek megerősítése 60 oly célból, hogy azok másolásra alkalmassá legyenek, már ismert volt. így pl. Eder (Handbuch der Photographie, IV. kötet, 2. rész, 1926) e célra már ajánlotta, hogy a megerősítendő kimosó-relief be vas-, réz-, 65 ólom- vagy más sókat, vigyenek be, melyeket azután kémiai úton színes vegyületekké alakíthatnak át. Ez az eljárás a találmány szerintitől abban különbözik, hogy ez utóbbi eljárásnál a színes anyaggá 7® átalakítandó anyagok már eleve benne vannak abban a pigment-rétegben, amely a kimosó-relief készítésére való. Ez az eltérés döntő jelentőségű, mert a diapozitív fedési foka és a ránézőkép fedési foka 75 között csak akkor lehet kényszerűen állandó a viszony, ha a kimosó-relief minden pontján a képszerű vastagságnak meg-
