103926. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet vékony, egyenletes folyadékhártyának felületekre való felvitelére

Megjelent 1932. évi jannár hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103926. SZÁM. IX/j. OSZTÁLY. Szerkezet vékony, egyenletes folyadékhártyának felületekre való felvitelére. Vau der Grinteu Franz vegyész Venlo. A bejelentés napja 1929. évi szeptember hó 14-ike. Hollandiai elsőbbsége 1928. évi december hó 8-ika. Modern fényképeknek, különösen fénymásolatoknak, mint az ú. n. diazotypiáknak előhívásakor ajánlatos a folyékony előhívót, pl. alkalioldatot, alkaliának és egy 5 azofestékkomponensnek oldatát, vagy egy azofestékkomponensnek közömbös oldatát, mely esetleg sókat, puffersókat, az elfakulás meggátolására vagy a ragasztásra való szereket is tartalmazhat, az egész 10 előhívandó felületen vékony egyenletes rétegben elosztani. Ilyenkor fontos, hogy a réteg egyenletes és igen vékony legyen és súrlódás nélkül vitessék fel. Az előhívónak az előhívandó nyomat egyik olló dalára szabad csak jutnia. Az ezen követelményeknek többé-kevésbbé megfelelő készülékek már ismeretesek. Az ilyen készülékek azonban meglehetősen bonyolultak és drágák ós az a hátrá-20 nyuk, hogy ráncokat s egyéb tökéletlen helyeket létesítenek, pl. abban az esetben, amikor a munkát két össze működő fekvő henger segélyével végzik. E mellett az előhívó az előhívandó lap mellső szélén a 25 lap visszájára is kerül. Más berendezések, melyeknek nincs ezen hátrányuk, viszont a lap mellső szélét egyáltalán nem hívják elő. Mindezen hátrányokat gyakorlatilag 30 teljesen kiküszöbölhetjük a találmány szerinti rendkívül egyszerű és olcsó szerkezettel. E kis szerkezet működése azon alapszik, hogy rendkívül vékony egyenletes 35 folyadékhártyát egyetlen henger révén, tehát tulajdonképpeni nyomás alkalmazása nélkül viszünk fel a lapra. A papírból vagy más anyagból álló előhívandó lapot ennek visszájához fekvő fésű vagy hasonló hatású helytálló szerv 40 fekteti a hengerhez, mely saját forgása révén emeli ki egy vályúból a folyadékhártyát. Az előhívandó lap vagy szalag a hengerrel annak kb. Vs—Vao kerülete mentén 45 együtt halad, s a hengerfelülettől való elválásakor igen vékony és tökéletesen egyenletes folyadékhártyát vesz fel, mert a papír és a henger elválási helyén folyadékmeniscus képződik, mely a lap és a hen- 50 ger közti V-alakú résbe igyekszik visszavonulni, úgy hogy a tovahaladó papír felületén csak igen vékony és egyenletes f olyadékhártyát hagy meg, nem pedig cseppeket vagy csíkokat. Érdekes, hogy a henger és 55 a papír közti rövid érintkezési időtartam mellett is az előhívandó felület igen jól veszi fel a folyadékot, ámbár a felületre nyomás úgyszólván nem gyakorlódik, mert hiszen a fésű csak ott nyom, ahol 60 egyes csúcsai felfekszenek, ezek között azonban nem, s a papír mégis teljesen egyenletesen nedvesítődik meg. A fésűnyomása csak arra való, hogy a lapot a hengerhez fektesse. Természetes, hogy a 65 lap és a henger felületének olyannak kell lennie, hogy a folyadékot ne taszítsák. A folyadéknak viszont könnyen eloszlónák kell lennie, nem szabad tehát túlságosan viszkózusnak lennie. 70 Úgy látszik, hogy a kívánt eredmény elérésére a kapilláris erők elégségesek, míg az eddigi készülékeknél e célra mechanikus segédeszközöket használtak. A henger felületének minősége szerepet 75 játszik. Célszerű mérsékelten kemény anyagot választani, de pl. vékony lágygumi bevonatos fémhenger jobban műkő-