103885. lajstromszámú szabadalom • Táguló kábel a legnagyobb feszültségekhez

3Iegjeleut 1932. évi január lió 2-án. MAGYAR KI RÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 103885. SZÁM. — Vll/g. OSZTÁLY. Tágulókábel a legnagyobb feszültségekhez. Felten & Guilleaume Carlswerk A.-G. Köln-Mülheira. A bejelentés napja 1930. évi március hó 31-ike. Németországi elsőbbsége 1929 évi junius hó 29-ike. 10 Ismeretes, hogy erős talajsülyedéseknek kitett vidékeken, úgynevezett táguló kábe­leket alkalmaznak, amelyek rézvezetője, a közönséges kábelek vezetőivel szemben, fo­kozottan nyújtható és kurtítható. Evégett a pászmának egyébként szokásos magsod­ronyát mellőzik és utánaengedő anyag­gal helyettesítik. A vezetőt képező sodro­nyokat azután csavaralakban helyezik ezen utánaengedő mag köré, mimellett az emelkedési szögletet kisebbre veszik, mint a szokásos szerkezetű vezetőknél. Ezen­kívül a vezetőket az egyes koszorúkban nem szorosan egymás mellett helyezik el, 15 hanem csekély hézagot hagynak az egyes sodronyok között, hogy ezek megnyúlás vagy megkurtulás esetében kellő szabad teret leljenek. Ez intézkedések révén az ily vezetők sokkal kisebb igénybevétel 20 alatt nyúlnak meg vagy kurtulnak, mint a közönséges szerkezetű vezetők. Ez a szerkezet kisfeszültségű kábelek esetében jól bevált. Az ily kábeleknek megnyúlása vagy kurtulása esetében üre-25 gek keletkezhetnek a vezető és a szigete­lés között. Oly kábelekre nézve, amelyek­nek igen nagy feszültségű elektromos energiákat kell átvinniök, ilyenkor az a veszély támad, hogy a megnyúlt vagy megkurtult pászma, valamint az ezt kör­nyező szigetelőanyag közötti üregek, vil­logó jelenségeket okoznak és így a kábelt tönkre tehetik, hiszen az illető üregek a legnagyobb elektromos igénybevételeket szenvedik. A találmány célja, hogy ezen hátrányt kiküszöböljük, amit a találmány szerint olykép érünk el, hogy a szigetelés­nek a táguló vezetőre néző felületét ve-30 35 zetővé tesszük. Ezt a legcélszerűbben úgy foganatosítjuk, hogy a vezetőre fémezett 40 papírréteget viszünk fel, amelynek benső kapcsolatban kell lennie a tulajdonkép­peni vezetékszigeteléssel. A vezetékfelület még a legmesszebbmenő tágulások közben is elég jó kontaktust képez evvel a vezető- 45 bevonattal, úgy hogy az esetleg képződő üregeket mindenkor azonos potenciálú fe­lületek környezik, amik az üregeket elek­tromos szempontból ártalmatlanokká te­szik. 50 A rajzok a találmány szerinti kábel egyik kiviteli példáját vázlatosan tün­tetik fel. Az 1. ábra keresztmetszet, a 2. ábra pedig fokozatosan szabdalt oldal- 55 nézet. Az (a) pászmás vezetőnek engedékeny anyagból való vezetőmagja van, mimellett az egyes rézsodronyok között némi héza­got hagyunk. A vezetőn van a (b) vezető- 60 bevonat, célszerűen fémezett papírréteg és ezt követőleg a (c) tulajdonképpeni veze­tékszigetelés. A szigetelt eret természete­sen elláthatjuk még a nagyfeszültségű kábeloknál általánosan szokásos, Höch- 65 stádter-féle védőbevonattal. A kész eret, a szokásos módon, ólomköpennyel és fegy­verzéssel látjuk el. A találmány szerinti intézkedés, hogy t. i. valamely táguló kábel nyúléltony 70 vezetőjét vezetőbevonattal lássuk el, ter­mészetesen korántsem korlátozódik az egyvezetékes kábelekre, hanem a leírt jó eredménnyel alkalmazható több érből sodrott kábelek esetében is. 75

Next

/
Oldalképek
Tartalom