103872. lajstromszámú szabadalom • Ívkisüléses kisütő cső
Megjelent 1933. évi . január hó 2 -án . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103872. SZÁM. — Vll/g. OSZTÁLY, ívkisüléses kisütőcső. N. V. Philips' Gloeilampenfabrieken Eiiidlioven. A bejelentés napja 1928. évi október hó 3-ika. Hollandiai elsőbbsége 1927. évi novamber hó 30-ika. A találmány ívkisüléses és Wehneltizzókatódával ellátott kisütőcsőre vonatkozik. Egyik korábbi magyar szabadalmunk, melynek lajstromszáma 93.787, oly 5 ívkisüléses kisütőesövet ír le, melynek töltése nemes gáznak higanygőzzel való keverékéből áll; célszerűen argón és higanygőz keverékét használjuk. Azt találtuk, hogy ívkisüléses és izzókatódás ki-10 sütőcső töltése higanygőzön kívül még oly gázt is tartalmazhat, mely nem nemes gáz. Töltés gyanánt célszerűen alkalmazható higany hidrogénnel vagy higany nitrogénnel azonban más gázok, pl. 15 szénmonoxid, széndioxid higannyal egyiil t szintén kedvező eredményeket szolgáltatnak. Különböző gázoknak higanygőzzel való keverékei a találmány értelmében ívkisüléses kisütőcsövekben ugyan-20 csak alkalmazhatók. így pl. használhatunk oly töltéseket, melyek higanygőzön és más oly gázon kívül, mely nem nemes gáz, még nemes gázt, pl. kis mennyiségű argont is tartalmaznak. 25 A gáztöltés nyomása célszerűen néhány centiméter higanyoszlopnál kisebb, az elektródák közötti távolság pedig kb. 1 cm lehet. Az ívfeszültség nagysága különösen ezen két értéktől, még pedig főleg 30 ezen értékek szorzatától függ. A rajz példaképpen a találmány szerinti oly kisütőcsővet mutat, mely egyenirányító gyanánt szolgál. Az ábrázolt kisütőcső (1) burája üveg-35 bői vagy hasonló anyagból való; ezen burával a (2) üvegcső légzáróan van összeforrasztva. Az ezen üvegcső végén kiképezett lapításba az (5) Wehnelt-katóda számára a (3) és (4) árambevezető huzalok, a (8) és (9) anódák számára pedig a 40 (6) és (7) árambevezető huzalok légzáróan vannak beforrasztva. Az izzókatóda célszerűen csavar alakjában tekercselt huzalból áll, melynek felülete oly anyaggal van bevonva, mely aránylag alacsony hő- 45 mérsékleten nagy mértékben emittál elektrónokat, így pl. a huzal báriumoxiddal vagy más alkaliföldfém oxidjával lehet bevonva. Ezen katódát oly módon állíthatjuk elő, hogy maghuzalra báriumíé- 50 met viszünk fel, melyet ezután oxidálunk; a maghuzalt oly géppel is bevonhatjuk, mely olyan báriumvegyületből áll, amelyből hevítésnél az oxid adódik. A katóda magja célszerűen nehezen olvadó fémből, 55 pl. wolframból való huzal, amelyre alacsony olvadásponttal bíró fémből, pl. nikkelből való huzal van tekercselve; az alkaliföldfém oxidjával az ily módon képezett test van bevonva; a (8) és (9) anó- 60 dákat nikkelből, szénből vagy efféléből való lemezek képezik. A kisütőcsőben kis mennyiségű magnéziumot vagy földallcalifémet párologtattunk el, mely a kisütőcső belső falára rakódott. A gáztöltés 65 higanygőzből és hidrogénből állhat. A gáztöltés nyomását és az (5) katóda és a (8) anóda közötti távolságot akként szabjuk meg, hogy az elektródák közötti feszültség lehetőleg kicsiny legyen. Némely 70 esetben ezen feszültség a gáz ionizálási feszültségénél kisebb lehet. A kisütőesőbe kis mennyiségű higanyt viszünk be, melynek gőznyomását a cső hőmérséklete határozza meg, mely hőmérséklet aránylag 75 alacsony (100° C alatt fekszik). Egy sajátos foganatosítási alaknál, amelynél a
