103855. lajstromszámú szabadalom • Esősúllyal működő sebességmérő

Megjelent 1932. évi január lió 2-án, MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 103855. SZÁM. — Vll/f. OSZTÁLY. Esősúllyal működő sebességmérő. „Gamma" Finommechanikai Gépek és Készülékek Gyára r.-t. Budapest. A bejelentés napja 1928. évi április hó 27-ike. Ismeretesek oly kényszermozgású se­bességmérők, melyekben, oldható kapcso­lással működő mérőelemek vannak elren­dezve. E mérőelemek általában forgómoz-5 gást végeznek és kiindulási helyzetükbe való visszavezetésre rugó szolgál, aminek az a nagy hátránya, hogy minél nagyobb a mérőelem elfordulása, annál jobban nő a rugóerő, miből azután egyenlőtlen mű-10 ködés keletkezik. A találmány esősúllyal dolgozó sebes­ségmérőre vonatkozik és lényegileg abból áll, hogy az esősuly emelőkerekie egy tengelykapcsolónak időközönként kiik'ta-15 tott részén van elrendezve, mely rész az emelőkereket a mérési idő alatt azzal a tengellyel kapcsolja, melynek fordulat­száma mérendő. Az esősúly alkalmazásá­nak az a nagy előnye, hogy a mérőkere-20 ket mindig állandó erő igyekszik kezdeti állásába visszahozni és így a készülék működése mindig egyenletes marad. Az 1. ábra a. készülék példakénti kivitelé­nek előlnézetét és részben metszetét, a 25 2. ábra az 1. ábra (A—A) vonala menti metszetet, a 3. ábra a vezérlő tárcsa felülnézetét mutatja. A sebességmérő (1) házában van ágyaz-80 va a sebességmérő (2) hajtótengelye, me­lyet a mérendő tengely pl. a mozdony egyik kereke áttételek útjón hajt és a se­bességmérés szempontijiából úttengelyül szolgál. A (3) rugóházaíkban órarugók ^vstpnak elrendezve, amelyek önmagában módon egyrészt a (4) 'ké^foerékkel hftzhatók fel, másrészt azokat iflienet kez­dően húzza fel. E rugók az (5, 6, 7) és (8) fogaskerékáttétellel a (9) időtengelyt 40 hajtják, melynek járását a rajzban fel nem tüntetett, ismert óraakaszmű szabá­lyozza. A (2) hajtótengelyen (úttengelyen) el­rendezett (10) csiga a (12) csigakerék ál- 45 tal a mérőkerék (11) tengelyét hajtja. E tengelyre van ékelve a fogazott (13) ko­ronakerék, valamint a szabadon forgat­ható ós axiális irányban eltolható (14) hü­vely. A hüvely egyik végén van elren- 50 dezve az ugyancsak fogazott (15) tárcsa, másik végén a (16) fogaskerék, amely utóbbi magja az emelőkerék. Végül ugyan­csak e hüvelyen van elrendezve a (17) kilincskerék. A (13) és (15) részek ten- 55 gelykapcsolót képeznek. A (14, 15, 16) és (17) elemekből álló alkatrészt mérőkerék­nek nevezzük. A (9) időtengelyen hosszirányban el­toihatóan van elrendezve a fogasléc alak- 60 jában kiképezett (21) esősúly, melynek fogaival a (16) emelőkerék állandóan kapcsolódik és amely fölött a mutató be­állítására szolgáló szerv, a hosszirányban eltolható (23) fogasrúd, a beállítódarab 65 van elrendezve. E beállítódarab fogaival a (24) tengelyre ékelt (25) fogaskerék kapcsolódik. A (24) tengelyen még a (26X^/ kilincskerefcet is alkalmazzuk, amely tí (23) beállítódarab rögzítésér© szolgál. A 7Q (21) esősúly és a (23) beállítódanabí élfotr- V dulásának megakadályozására szolgál a . sebességmérő házához erősített (27) veze- ; • % ték, amely a (2-1) és (23) részek hor­; nyaiba kapcsolódiík. A (23) beállítódarab 57 4>en a sebességmérő (2) tei^ely3<4jBtep$kö-oldalirányú (29) nyúlványa fogaslécként % „ ' ' •> •'-•A •.-•« m -^^tirJt-,.:

Next

/
Oldalképek
Tartalom