103817. lajstromszámú szabadalom • Villamos fűtőtest automobilok légtömlőinek a helyszínen való vulkanizálására

Megjelent lí)31. évi december lió 1 5-én. MAGYAR KIRÁLY] SZABADALMI RÍRÓSÁG SZABADALiMI LEIRAS 103817. SZÁM. XX/c. OSZTÁLY. Villamos fűtőtest automobilok légtömlőinek a helyszínen való vulkanizálására. Szőke Ambrus géplakatos és mozitulajdonos Újkécske. A bejelentés napja 1930. évi november hó 19-ike. Az autók légtömlőinek az utazás fo­lyama alatt való javítása mindezideig meglehetős gondot okozott az autóveze­tőknek és különösen a kevésbbé szakkép­£ zett úrvezetőknek, mert az eddigi ú. n. útivulkariizálók többé-kevésbbé nehéz préskarból s vele egybeszerelt alsó és felső vulkanizáló fűtőtestből állott, melyeknek fűtése az országúton csakis benzinnel IQ vagy petróleummal történhetett, ami a tisztátalansága mellett még a szokásos tűzveszéllyel is járt. E mellett ezen szorító prések és fűtőtestek rendszerint öntött­vasból készültek s így bizonyos íalvastag­j5 ságon alul nem lehetett menni, ami által önsúlyuk s káros átmelegedésük nagyban hozzájárult ahhoz, hogy nem voltak gaz­daságosak s a közönség ezt felismerve, ezen útikészülékektől idegenkedett. Nagy 20 hátránya volt végül ezen útivulkanizá­lóknak még az is, hogy a legszélesebb méretű tömlő-, ill. abroncsdefektusokra lévén méretezve, a vulkanizálás feleslege­sen hosszú ideig tartott. 25 A találmány már most mindezen hátrá­nyokat gyökeresen úgy küszöböli ki, hogy a készüléket először is csakis a légtömlő javítására alkalmazza, miáltal a fűtőtest méretei máris lecsökkennek; továbbá a 30 fűtőtestet sem petróleummal, sem benzin­nel, hanem az autóhoz tartozó akkumulá­tor áramával fűti, minden transformálás nélkül, miáltal a helyszínen való vulkani­zálás a kocsivezetőnek játszva keresztül-35 vihető javításszárnba megy. E mellett ki van küszöbölve az öntvény alkalmazása, miután a fűtőtest itt különálló a szorító préstől, sőt ez utóbbi nemlétében is alkal­mazható és tetszőleges súlyokkal (az úton 40 található nehezebb kövek, stb.) pótolható, úgy hogy az eddigi komplikált magönté­sek helyett egyszerűen kétrészű doboz ké­pezi a fűtőtest tokját, melyben az akku­mulátor alacsony feszültségű áramához tekercselt tulajdonképpeni villamos fűtő- 45 test helyet foglal. A fémlemezből való saj­tolás alkalmazása lehetővé teszi, hogy egész vékony lemezt alkalmazhassunk s különösen a fűtőbetét konkáv, vagy con­vex fedőlapját, mely a készítendő folttal 50 érintkezik, jól vezető fémből s olyan vé­konyra készíthetjük, hogy a javítás a leg­gyorsabban s minden hő veszteség nélkül történhetik. A fűtőtestet burkoló tok e mellett a drótcsatlakozásra szolgáló du­gaszhelyeket is magán hordja, miáltal egy lapos tárcsává van leegyszerűsítve, mely úgyszólván semmi helyet sem fog­lal el az amúgy is túltömött szerszám­táskában. Minthogy ezen előnyök a talál­mány szerinti útivulkanizálásnak tech­nikai fölényét az eddigiekkel szemben kétségtelenül biztosítják, így ennek elter­jedése, már olcsóságánál fogva is, a gép­kocsivezetőknél biztosítva van. A csatolt rajzon a találmánynak csupán példakénti megoldása van feltüntetve keresztmetszetben, mimellett a szorító­prés pontozott vonallal van jelezve. Az alacsonyfeszültségű akkumulátor 70 áramához mérten tekercselt (3) villamos­fűtőtest az (1) tokban van elhelyezve, melyet célszerűen rosszhővezető anyagból sajtolunk, amennyiben a toknak ezen alsó része a vulkanizálásnál a folttal nem 75 érintkezik. A toknak fedelét a (4) csava­rokkal az alsó (3) részhez csavart kon­káv, vagy konvex alakra sajtolt (2) tár­csa képezi, mely a folttal érintkezik s így célszerűen vékony vörösrézlemezből saj- 80 55 60 65

Next

/
Oldalképek
Tartalom