103790. lajstromszámú szabadalom • Kétszeres tisztítású cséplőgép

Megjelent 1931. évi december hó 319-én. _____ MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103 79(). SZÁM. — X/a. OSZTÁLY. Kétszeres tisztítású cséplőgép. Heinrich Lanz A.-G. cég* Mannheim. A bejelentés napja 1930. évi julius hó 26-ika. Németországi elsőbbsége 1930. évi február hó 20-ika. Az eddig használt rendes cséplőgépeknél a cséplőszekrény valamennyi oldalfala függőleges, úgyhogy négyzet- vagy téglalapalakú keresztmetszet áll elő. 5 A megmunkálandó anyag nagy mennyisége miatt a rázó felülete nagyobb kell hogy legyen, mint az alatta elhelyezett femiefceké, szitáiké és tisztítóműveké. Ennélfogva ez utóbbi rész keskenyebb lehet, 0 mint a rázó, amit már javasoltak is. A találmánynak is az a célja, hogy a cséplőszekrény alakját e követelményeknek megfelelőleg képezzük ki, hogy ezáltal a eséplőszekrény könnyebb, olcsóbb szerke-5 zetét, rövidebb tengelyeket és hasonló előnyöket ér jünk el. A találmáiny érteimébein a rázót bádogsajpka veszi körül, mely a r ázó alatt a visszafutófenék kisebb szélességébe megy 3 át. A sapkán belül fekvő mozgó részek hajtása kizárólag a sapkán belül történik, úgyhogy oldalról a sapkán hajtószervek nem nyúlnak ki. Ennek folytán a sapkát a cséplőgép elkészítése után könnyen a 5 rázóra tolhatjuk; és a gép vázához erősíthetjük. A sapkának alul történő szűkítése folytán oldalt fülkék keletkeznek, amelyek egyikébe a második tisztítóművet úgy építjük be, 'hogy a függőleges sapka) felületen túl ne nyúljon. Ezzel az eddig ismert cséplőgépekkel szemben, 'melyeknél a második tisztítómű oldalt van elrendezve, a teljes szélesség csökkenését érjük el. j A mellékelt rajz 1. és 2. ábrája a találmány szerinti cséplőgépnek példaképeni foganatosítási alakját hosisz- és keresztmetszetben szemlélteti, (a) a rázó, (b) a visszafutófenék, (c) a rövidszalmaszita és i(d) az első tisztítómű. A cséplőgép alsó 40 {e) vázrészét a 2. ábra szerint az (a) rázóra, illetőleg a (h) fenékre szállítandó mennyisógarányoktól függően keskenyebbre képezzük ki, mint a rázót. A találmány értelmében a rázót bádogsapka 45 veszi körül, amely a rázó alatt az alsó (e) vázrész szélességére keskenyedik. A rázó hajtása, mint a rajz szemlélteti, az (f) sapkán belül történik, úgyhogy oldalt semmiféle hajtószervet sem kell a sap- 50 kára szerelni. A cséplőgép kész összeszerelése után a sapkát telhát kényelmesen a rázóra tolhatjuk és alul az (e) vázra erősíthetjük, pl. rácsávárolhatjwk. A keskenyítésiből adódó (g) fülkébe a 55 második i(h) tisztítóművet olyképen építjük be, hogy az i(i) hajtókoírong a cséplőgép normális szélességén túl oldalt nem nyúlik ki jobban, mint ha a tisztítómű a cséplőgépen belül volna elhelyezve. A 60 második tisztítómű cséplőgépen kívüli oldalsó elhelyezésének előnye magában véve ismeretes. A rázó körülhatárolása és a rázótól lefelé a keskenyebb i(e) részbe átvezető 65 oldalrészek a sapkában egyetlen darabot alkotnak. A cséplőgép szilárd állványrészével való összeköttetésük a legegyszerűbb módon egy sor oldalsó csavarral, szogeocsei vagy más hasonlóval történik. 70 Szabadalmi igények: 1. Kétszeres tisztítású cséplőgép, amelynél a rázó szélesebb, mint a cséplőgép váza, illetőleg visszafutófeneke, azzal jellemezve, hogy a rázót bádogból vagy 75