103724. lajstromszámú szabadalom • Olajröpítő, mechanikai kenésű csapágyperselyekhez
Megjelent 1931. évi december h ó 1 -én . MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103724. SZÁM. — Ve/l. OSZTÁLY. Olajröpítő, mechanikai kenésű csapágyperselyekhez. Société Internationale Isothermos S. A. cég" Genf. A bejelentés napja 1930. évi julius hó 19-ike. Svájci elsőbbsége 1929. évi julius hó 27-ike. A találmány mechanikai kenésű csapágyperselyekhez való olajröpítőre vonatkozik, melynek röpítővégei a persely alsó részében levő olajkészletbe merülnek. 5 Az ismert olajröpítők rendszerint tárcsa- vagy rúdalakúak voltak. Ez utóbbiaknak alkalmas módon könyökszerűen meghajlított, négyszög- vagy trapézalakú, csepegtető csúcsokkal ellátott 10 vagy el nem látott végrészeik voltak, melyek az olajnak a kenési helyekhez való szállítását és lecsepegését biztosították. Azt észlelték azonban, hogy bizonyos körülmények között nehézséggel jár elégsé-15 ges kenés elérése. Ezek a körülmények függnek egyrészt a kenőanyag minőségétől, másrészt pedig az olajröpítő forgási sebességétől. A találmány szerinti olajröpítő min-20 denképpen elégséges kenést minden körülmények között biztosít, úgy hogy a csapágy áthevülésnek minden veszélyét elkerüljük. Az imént megadott hatást úgy érjük el, 25 hogy a merítőszervül ható olajröpítő mindegyik végén legalább egy csepegtető élet alkalmazunk, melynek mentén az olaj a nehézségi erő behatására lecsepeg, ha a forgássebesség nem elégséges ahhoz, hogy 30 az odatapadó teljes olajnak a centrifugális erő behatására való elröpítését előidézze. A találmány értelmében az olajröpítő két ellentétes végén levő csepegtető éleket egymáshoz képest legalább közelí-35 tőén merőlegesen rendezzük el. A tapasztalat azt mutatta, hogy minden olyan röpítőalak számára, melynek hasonló vagy közel hasonló kiképzésű két metrítőszerve van, van egy kritikus for-40 gássebesség, mely függ egyrészt a röpítő alakjától, másrészt pedig az olaj viszkozitásától. Ennél a forgássebességnél a kenés nem megy többé végbe a kívánt biztonsággal, mert a lecsepegés nem abban az alkalmas pillanatban következik be, 45 melynél a kenési helyekhez elégséges mennyiségű kenőanyag jut. Az említett hátrányt azzal igyekeztek kiküszöbölni, hogy szimmétriátlan olajröpítőket készítettek, melyek úgy alakjuk, 50 mint pedig a forgástengelytől való távolságuk tekintetében is szimmétriátlanok voltak. Ennek ellenére sem sikerült az előbb említett hátrányok tökéletes kiküszöbölése, mert nem voltak figyelemmel 55 arra, hogy ha a lecsepegés egy adott pillanatban az olajröpítő középsíkjához, pl. merőleges csepegtető él mentén elégtelelenné válik, a lecsepegés egyidejűleg az említett síkkal párhuzamos csepegtető él 60 mentén tökéletes lehet. Kísérletek igazolták, hogy a legjobb eredményeket akkor érjük el, ha az olajröpítő két ellentétes végének csepegtető élei egymáshoz képest merőleges elren- 65 dezésüek. A rajzon a találmány fogainatosítási példája látható. Az 1. ábra a találmány szerinti íoganatosítási példa homloknézete, a 70 2. ábra pedig annak oldalnézete. A 3—5. ábrákon egyes részletek láthatók. Az 1. és a 2. ábrán látjuk, hogy az olajröpítőt (10) test alkotja, melynek mindkét végén könyökszerűen meghajlított (11) 75 rész van, mely a merítőszervet képező végrészt hordja. Ez a merítőszerv az egyik, a (12') végén négyszögletes-alakú, a másik, a (12) végén pedig körszegmens-
