103705. lajstromszámú szabadalom • Körforgó gép

Megjelent UKil. évi december hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSÁÖ SZABADALMI LEÍRÁS lOSTOő. SZÁM. — Vd/3. OSZTÁLY. Körforgógép. Fitzai Ferenc mechanikus, Jonquiéres Péter János kereskedő és Mariottí Mario tőkepénzes Róma. A bejelentés napja 1930. évi március hó 10-ike. A találmány szívó és nyomó szivattyú gyanánt használható, valamint erőgépként is működtethető, oly ismert fajtájú, körforgógépre vonatkozik, amelynek köz-5 ponton kívüli, forgó dugattyúja egyik oldalán a hengeres furatú tok belső falával, másik oldalán pedig a henger belsejébe nyúló és sugárirányban ide-odamozgást végezhető tolattyúval állandóan 10 érintkezik. A találmány célja abban áll, hogy a tok belső fala, továbbá a tolattyú belső széle és a forgó dugattyúnak e ket tőn csúszó, külső felülete közötti érintkezést egyenletessé és megbízhatóvá tegyük 15 úgy, hogy ezáltal a súrlódást lényegesen csökkentjük és ezáltal az egymással érintkező részeknek kopását is, azonfelül egyidejűleg jobb tömítési lehetőséget biztosítsunk. 20 E cél elérésére a találmány értelmében oly szerveket alkalmazunk, melyek az említett rendszerű körforgó gépekben a központon kívüli forgó dugattyú és a tok belső fala között fellépő, csúszó súrlódást 25 gördülő súrlódássá alakítják át, mely utóbbi a tok belső fala és oly gyűrű között áll elő, amely nincs többé a dugattyún megerősítve, hanem ezen görgős vagy golyós csapágy közbeiktatása foly-80 tán elforoghat. E szerkezeti megoldás lehetővé teszi, hogy az említett, központon kívüli gyűrű a géptok "belső falán csúszás nélkül legördüljön, miáltal a gép jobb hatásfokkal és egyenletesebben dolgozik. 35 A mellékelt rajzon a találmánybeli körforgógép három példaképpen i kiviteli alakja van feltüntetve. Az 1. ábra a körforgógép első kiviteli alakjának a 2. ábra A'—B' vonala mentén vett függőleges keresztmetszete; a 40 2. ábra az 1. ábra A—B vonala mentén eszközölt hosszmetszet. A 3. és 4. ábrán hasonló módon ugyan csak keresztmteszetben és hosszmetszet ben a körforgógépnek oly kiviteli alakja 45 látható, mely szerint a tolattyú áll, a gép tokja pedig forog. Az : 5. ós 6. ábrán végül a hajtótengelyhez viszonyítva keresztmetszetben, illetve az 5. ábra A—B vonala mentén eszközölt 50 hosszmetszetben a találmánybeli körforgógép további kiviteli alakja van feltüntetve, amely annyiban tér el az 1. és 2., illetve a 3. és 4. ábrákban bemutatott kiviteli alakoktól, hogy a különleges ki- 55. képzésű tolattyú csap körül lenghet és oly szerkezetű, amelyek a központon kívüli gyűrűnek a tolattyúval szembenfekvő, belső tokfalrésszel való érintkezését biztosítják akkor is, midőn a gépet 60 erőgép gyanánt működtetjük. A mellékelt rajz összes ábráiban a megegyező alkatrészek megjelölésére ugyanazon számokat alkalmaztuk. Az 1. és 2. ábrán feltüntetett, első kivi- 65 teli alak szerint a körforgó gép a hengeres furatú (1) tokból áll, amelyet jobbról ós balról (2) fedelek zárnak el. E fede lek tengelyvonalában van ágyazva a (3) tengely, amelyen a külpontos (4) dugaty- 70 tyú vagy tárcsa van megerősítve. E dugattyú nem érintkezik a dobalakú (1) tok belső hengerpalástjával, hanem a kettő között köröskörül bizonyos hézag marad. A (4) dugattyú köpenyfelületén (5) görr 75 gők vagy golyók foglalnak helyet, miket