103704. lajstromszámú szabadalom • Elektromágneses hajtómű

Megjelent 1931. évi december lio 19-én. MAGYAR KIRÁLYI JffigfjK SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LÉTRÁS 103104. SZÁM. — Vll/g. OSZTÁLY. Elektromágneses hajtómű. Carley Johan Dirk építőmester s'Gravenhag-e. A bejelentés napja 1929. évi szeptember hó 3-ika. Hollandiai elsőbbsége 1928. évi szeptember hó 28-ika. A találmány hajtómű rezgéseknek, pl. elektromos, mechanikai vagy akusztikai rezgéseknek forgó vagy alternatív moz­gássá való átalakítása. A hajtómű pl. 5 órák, reklámszerkezetek hajtására, vagy más célokra is felhasználható. A találmány szerinti hajtómű lényege az, hogy a mozgás két test kölcsönös tá­volságának váltakozó növelésével és csök-10 kentésével jön létre, még pedig az egyik vagy mindkét testtel közölt rezgések vagy impulzusok hatása alatt. Emellett ezeket a testeket utánaengedő szervek, illetve közegek tartják egymástól távol, mely 15 szerveknek az a tulajdonsága, hogy a tes­tek kölcsönös távolságának ezen egymást követő növekedésénél és csökkenésénél, ezeket a testeket érintkezési felületeikkel párhuzamosan viszonylag elmozgatják. 20 A két test közé iktatott réteg pl. plüss módjára boholyhuzalokkal borított szö­vetből vagy irányított fémszálas kefe­felületből áll. Az egyik vagy mindkét test forgómoz-25 gásának létesítésére a közbenső réteg utánengedő szervei (boholy- vagy kefe­huzalok) a találmány szerint úgy lehetnek elrendezve, hogy a rezgések folytán a tes­tek egymáshoz képest elforognak. 30 A találmány szerint a mozgó test több­részü is lehet, amikor is egyes részei kü­lönböző rezgésszámokra .reagálhatnak, míg a közbenső réteg szervei úgy vannak elrendezve, hogy különböző rezgésszámok 35 váltakozó alkalmazásánál a két rész egy­máshoz képest ide-oda mozog. A mellékelt rajz a találmánynak több kiviteli példáját szemlélteti. Az 1. és 2. ábrák a találmánynak alapgon­dolatát érzékeltetik. A 40 3. ábra szerinti vázlatos berendezés hangrezgéseket használ fel forgómozgás létesítésére, vagy akusztikai rezgések re­gisztrálására, melyek azután egy tárcsát mozgatni vannak hivatva. A 45 4. ábra váltakozó áramú hálózatra kap­csolandó berendezést szemléltet, ahol is az elektromos rezgések, elektromágnes segé­lyével, membránra vagy tárcsára hatnak, mely ennek következtében tengelye körül 50 elforog. Az 5. ábra a 4. ábra szerinti berendezés vál­tozata. Az (1) membrán (1. ábra), a változtat­ható vastagságú (2) közbenső réteg útján, 55 a (3) alzaton pihen. A közbenső réteg az (1) membrán he­lyett, az alzatra is lehet felerősítve, illetve az alzaton pihenhet. Az (1) membrán függélyes tengely körül 60 forgatható. A közbenső réteget vagy utána­engedő anyag, vagy utánaengedő szerv alkotja, mindkét esetben úgy, hogy az (1, 3) részek kölcsönös távolságának egymást követő növelésénél és csökkenésénél ezen 65 részek egymáshoz képest elmozognak, még pedig az érintkezési felülettel párhuzamo­san. A közbenső réteg célszerűen plüss­szerű anyag, amely a szövet felületéhez képest rézsútos boholyhuzalokkal van el- 70 látva. A könnyebb szemlélhetőség ked­véért az 1. és 2. ábrák csupán egyetlen (4) kefe- vagy boholyhuzalt szemléltetnek. A membrán eleinte az 1. ábrában teljes vonallal feltüntetett helyzetben van. Te- 75 gyük fel, hogy a rezgések vagy erők ak­ként hatnak a membránra, hogy az (1)

Next

/
Oldalképek
Tartalom