103698. lajstromszámú szabadalom • Kathóda-elrendezés üvegegyenirányítókhoz

Megjelent 1931. évi december hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BTHÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103698. SZÁM. — Vir/g. OSZTÁLY. Kathó daelrendezés üvegegyenirányítókhoz. Siemeiis-Schuckert-Werke A.-G. Berlin-Siemeiissadt. A bejelentés napja 1930. évi február hó 20-ika. Németországi elsőbbsége 1929. évi március hó 4-ike. Higany gőzegyen irányítóknál különösen fontos, hogy a katódahiganyt intenzíven hűtsiik, azon célból, hogy annak felesleges párolgását megakadályozzuk. 5 Mindenek előtt különösen fontos, hogy a meleget a higany felületéről, amely felületen a fényív foltja bolyong, jó hővezetőkkel (pl. vas vagy vörösréz segélyével) közvetlenül elvezessük, mert mint tudjuk, 10 a higanygőz aránylag rossz melegvezető. Nagyteljesítményű, vasedényes egyenirányítóknál a katóda hűtése a vasszerkezet behatása következtében aránylag könnyen lehetséges, üvegedényes egyen i rán yí tók-15 nál azonban az üveg rossz melegvezetőképessége miatt a higany csak nehezen hül. A találmány tárgya oly diszpozició, amely üvegedényes egyenirányítóknál az eddig ismert szerkezeteknél lényegesen ;0 kedvezőbb hűtést tesz lehetővé. A találmány értelmében az edény fenekét a lehetőség szerint veszteségmentes árambevezetés és melegelvezetés céljából, az áramot bevezető szervekkel mereven 25 összekötjük és szorosan a hatékony higanyfelület alatt rendezzük el. Az 1. ábrában feltüntetett megoldásnál az (1) üvegedénybe önmagában ismert módon a katódacső (3) begyülemlésébe 80 vékonyfalu (2) fémedény van beforrasztva. Az edény valamivel vastagabb falu (4) feneke, mely célszerűen sík és horizontális helyzetű, szorosan a (10) higanyfelszín alatt fekszik. Ügyelnünk 35 kell, hogy az edény feneke fölött fekvő higanyréteg csak akkora legyen, hogy a higany, amely az ív fényfoltjának hatása következtében hullámzó mozgást végez, eközben a (4) feneket még éppen 40 fedje. Az edény fenekével az (5) fémszár van összekötve, amely az áramot és a meleget jól vezeti. Ez a fémtömb vezeti tehát az áramot a higany felületéhez és vezeti el attól a meleget lehetőleg csekély feszültségi és temperaturaeséssel. A (2) 45 edény anyagát, valamint a csatlakozó (5) fémtömb anyagát tehát e feltételeknek megfelelően kell megválasztani. E célra legalkalmasabb a vörösréz, A higannyal érintkezésben álló részek önmagában is- 50 mert módon a higany roncsoló befolyásával szemben vassal vagy nikkellel való bevonás által védhetők. Hogy azt a meleget, amely a higany felületen szabaddá válik, lehetőleg teljes mértékben elvezet- 55 hessük, célszerű, hogy ha az edény fenekét nagyobb átmérővel képezzük ki, mint amekkora a beforrasztási hely átmérője, amelyet viszont üvegtechnikai okokból lehetőleg kicsire méretezünk. Ily módon a 60 higanyfelszínnek gyakorlatilag nagyobb része, mindenek előtt a leginkább hevített centrális terű let, hatásosan hűthető. A meleget az edény fenekéről különböző módokon vezethetjük el. 65 Az 1. ábra léghűtéssel dolgozó kivitelt mutat. Ebben az esetben az (5) szárat lehetőleg nagy átmérővel képezzük ki, hogy az a meleget jól vezesse. E szár szabad végét egy külön hűtőkészülékkel, pl. 70 (6) bordás hűtővel látjuk el, amely a meleget a környező levegőbe vezeti. E berendezés hűtőhatását mesterséges légáramlással, pl. oly módon is növelhetjük, hogy a hűtőbordákra levegőt fuvatunk. Az 75 áram az (5) vezetőtesten át a higany felületéhez feszültség, illetőleg energiaveszteség nélkül áramlik, úgy hogy számbavehető árammelegvesztesógek a katódahiganyban nem állanak elő. 80