103679. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet mérési eredmények távolba való átvitelére

Megjelent 19151. évi december hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103679. SZÁM. — VlI/f. OSZTÁLY. Szerkezet mérési eredmények távolba való átvitelére. A. E. G. Union Elektrizitats-Gesellschaft cég- Wien. A bejelentés napja 1930. évi március hó 21-ike. Németországi elsőbbsége 1929. évi március hó 22-ike. A találmány szerkezet mérési eredményeknek folytonos távjelzésére és előnye, hogy az adó műszer mutatóállásában csupán egész rövid időre fellépő változáso-5 kat a vevő állomáson jelezni tudjuk. A találmány értelmében e célból az elektromos gépek feszültségének és fordulatszámának szabályozására használt, ismert gyorsszabályozás elve szerint járunk el. 10 Ez az elv tudvalevőleg abban áll, hogy a szabályozandó mennyiséget (pl. a gerjesztő áramot) a szabályozott mennyiség (pl. a feszültség) csökkenésénél oly értékre állítjuk be, melynek a szabályozott 15 mennyiségnek a kívánt érték felett fekvő értéke felel meg, úgyhogy a szabályozott mennyiség gyorsan újra növekszik és amint a kívánt értéket túlhaladta, a játék ellenkező értelemben megismétlődik. 20 A mellékelt rajz 1. ábrája egy foganatosítási példát mutat. Az (1) ellenállásnak (2) csúszó kontaktusa valamely, a rajzon nem ábrázolt mérő műszer mutatójához van erősítve és azt a mutató kilengése 25 mértékében állítja be. Az (1) ellenállásra a (3) telep feszültségét kapcsoljuk, mely telep a (4) és (5) ellenállásokból, a (6) vezetékekből és a (7) vevő műszerből álló áramkört is táplálja. A szerkezethez tar-30 tozik még a (8) polarizált relé ós (9) kontaktusa is. Utóbbit úgy kapcsoljuk, bogy a távvezetékben fekvő (5) ellenállás a relé fegyverzetének egyik helyzetében rövidre legyen zárva, 35 A működési mód szempontjából figyelembe kell venni, hogy a (8) relé folytonosan játszik, vagyis (9) kontaktusa felváltva a nyitott és a zárt helyzetben van. A (6) távvezetékben fekvő (5) ellenállás 40 tehát váltakozva be van kapcsolva és rövidre van zárva. Az (A) pontnak oly potenciálja van, melynek középértéke a (B) pont potenciáljával egyenlő, tényleg azonban az (A) pont potenciálja a (8) relé minden működésbe lépésénél az említett 45 értéktől eltér. A (8) relét emellett úgy kapcsoljuk, hogy ha (A)-nak (B)-hez képest pozitív potenciálja van, az áram tehát a nyíl irányában halad, a (9) kontaktus nyílik. Ezáltal az (5) ellenállást a táv- 50 vezeték áramkörébe kapcsoljuk. Ennek folytán az áram a távvezetékben csökken. Ha a (9) kontaktus nyitva maradna, úgy az áram igen jelentékenyen azon érték alá csökkenne, amelyen kellene lennie (a 55 kívánt érték alá). Ezt nevezzük az áram alulszabályozásának. Mielőtt azonban a távvezetékáram ennyire csökkent volna, a (B) pont potenciálja annyira emelkedett, hogy magasabb értékben van, mint 60 az (A) ponté. Ennekfolytán az áram a Í.8) relén a nyíl irányával ellenkező értelemben folyik át úgy, hogy a (9) kontaktus ismét zárul. Ezzel a távvezeték áramkörének (5) ellenállását ismét kikapcsoltuk 65 és a távvezeték árama növekszik. Ha a (9) kontaktus zárva maradna, az áram a kívánt értéken jelentékenyen túlemelkednék. Ez a túlszabályozás esete. Mielőtt azonban az áram ez irányban a maximá- 70 lis értékére annyira emelkedett volna, az (A) pont ismét magasabb potenciálon van, mint a (B) pont, úgy, hogy a kontaktus ismét nyílik és a játék elölről kezdődik. A (4) ellenállásban levő közepes áram- 75 erősség, mely az (A) pont potenciálját szabja meg; ezek szerint a (2) kontaktusnak az (1) ellenálláson elfoglalt helyzetétől függ, tehát mértéke az átviendő mutaíöállásnak is. Ezt az áramerősséget 80