103677. lajstromszámú szabadalom • Izzólámpafoglalat reflektoros elektromos zseb- és kézilámpákhoz

Megjelent 1931. évi december hó 299 -én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103677. SZÁM. — Vll/h. OSZTÁLY. Izzólámpafoglalat reflektoros elektromos zseb- és kézilámpákhoz. Elektrotechnische Fabrik Schmidt & Co. Ges. m. b. H. cég Bodenbach a. d. E. A bejelentés napja 1929. évi julius hó 15-ike. Az ismeretes elektromos zseb- és kézi­lámpáknak az a hibájuk, hogy az izzó­lámpa a foglalatba való becsavarásakor gyakran kissé ferdén igyekszik a foglalat-5 ban elhelyezkedni. Ennek oka főleg az, hogy a becsavarást, ill. annak mértékét a lámpafej felső részén lévő forraszcsomó határolja, s az ezáltal keletkező egyoldalú nyomás következtében az izzólámpa a 10 fejét kissé lazán körülfogó foglalatban fer­dén helyezkedik el. A lámpának ez a ferde állása rellektoros lámpáknál azzal a nagy bátránnyal jár, hogy a lámpa izzószálát nem lehet a reflektorhoz képest pontosan 15 központosra beállítani. A találmány reflektoros zseb- és kézi­lámpák, különösen rúdlámpák számára való olyan izzólámpafoglalatra vonatko­zik, mely az izzólámpafej alsó felülete szá-20 mára a lámpa becsavarásának mértékét határoló felfekvési felületet ad. A lámpa fejrészének alsó felülete a felfekvési felü­lethez való illeszkedése által a lámpát a foglalathoz s ezáltal egyszersmint a ref­, 25 lektorhoz képest pontosan azok tengelye irányában állítja be. Ilyen pontos beállí­tást a becsavarás mértékének forrasz­csomó által való határolásával nem lehet elérni, mert a csomónak úgy a lámpafejen 30 való elhelyezkedése, mint méretei bizo­nyos határok között változóak. A lámpafej alsó vége számára való efféle feliekvési felületnek elrendezése egyszersmint azt az eredményt adja, hogy 55 lehetségessé válik a reílektorgyujtópontba való beállítás pontos elhatárolása, mint­hogy a lámpa fénykibocsátó pontjától (az izzószáltól) a lámpafej alsó felületéig mért fix távolság adva van. A találmány szerinti lámpafoglalatot az ^Q alantiakban részletesen ismertetjük a csá­vóit rajz alapján, melyen az 1. ábra a találmány szerinti foglalat tengelyirányú hosszmetszete, a 2. ábra ugyané foglalat alulnézete. 45 A foglalat általános alakja a szokásos, a találmányt képező újítás rajta az, hogy a foglalat csavarmenetes (b) részének alsó végén a behajlított (a) perem van. Ha a (d) lámpát a foglalatba becsavarjuk, akkor 50 a becsavarás befejeztével a lámpafej alsó (e) felülete, melyet a gyártás folyamán az (f) fej tengelyére pontosan merőlegesre állítottuk be, a behajtott (a) peremre fek­szik fel. Ez az (a) perem a foglalat I—I 55 hossztengelyére szintén pontosan merőle­gesre van beállítva, úgy hogy a lámpa, mivel a foglalat csavarmenetes részében kis játéka van, a foglalatban pontosan centrikusán helyezkedik el, s a (k) forrasz- 60 csomó a foglalat csavarmenetes (b) részé­vel nem is jut érintkezésbe. Ha ennél az elrendezésnél egyszersmint. a lámpa izzószálának a (h) reflektorhoz képesti központos beállítását is el akarjuk 65 érni, a lámpának oly pontosan kell el­készítve lennie, hogy izzószálának köz­pontja a fej csavarmenetes részének ten­gelyvonalába essék. Ennek a feltételnek modern gyártási módszerekkel készült 70 lámpák meglehetős pontossággal megfelel­nek. Az izzólámpafoglalatot, azaz az izzó­lámpa becsavarására való csavarmenetes

Next

/
Oldalképek
Tartalom