103605. lajstromszámú szabadalom • Jelző- és hirdetőberendezés

Megjelent 1931. évi november hó 15-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 103605. SZÁM. — JX/h. OSZTÁLY. Jelző- és hirdetőberendezés. Flettner Anton mérnök Berlin, mint Sclireiber Auguszt berlin-charlottenburgi mérnökjelölt jogutódja. A bejelentés napja 1928. évi junius hó 13-ika. Németországi elsőbbsége 1927. évi junins hó 11-ike. A találmány jelző és hirdető berendezésre vonatkozik, amely lehetővé teszi, hogy valamely kép, tárgy, reklámalakzat, stb. a néző helyzetétől függetlenül, minden 5 irányból és kinematografikus képvetítéseknél bizonyos legkisebb látószög kivételével, egyformán és egyidejűen látható legyen. Elvben ezt azáltal érjük el, hogy a 10 reklámtárgyat, avagy képet gyors forgásba hozzuk és a megfelelően elhelyezett ellenzők folytán a kép bizonyos irányból csakis abban a pillanatban látható, amikor az ellenzők a kép megpillantását lehe-15 tővé teszik. Az így keletkezett egyes képbenyomások, a gyors forgás következtében, a szemlélőben azt a hatást keltik, mintha a kép, ugyanazon irányból szemlélve, nyugalomban lenne. 20 Mivel azonban a készülék forog, a szemlélőben a nyugvásban levő kép benyomása keletkezik, bármelyik irányból is nézve. A találmány szerinti berendezés lényege az, hogy az ellenzők egymással párhuza-25 mos táblákból állanak, melyek a képtől kifelé terjednek és a kép síkjával tetemes, célszerűen 90° szöget zárnak be. Az 1—6. ábrák az új berendezésnek különböző kiviteleit mutatják. A 30 7. ábra a berendezés működési módját érzékelteti. A rotációs képberendezés, melyet az 1. és 5. ábrák metszetben, a 2., 3., 4. és 6. ábrák nézetben szemléltetnek, lényegében 35 az (F) hengerköpenyből áll, mely az (A) hajtóművel a függélyes (B) tengely körül forgatható. A köpeny belsejében van elhelyezve a (D) kép (az 1. és 2. ábrában transzparens kivitelben), melyet szükség esetén a (C) fényforrással is megvilágítha- 40 tank. A transzparens kép előtt, ennek síkjára merőlegesen, a tengellyel párhuzamos (E) ellenzők vannak megerősítve úgy, hogy a (D) kép (2. ábra) csakis az ellenzők hosszanti irányából nézve látható. 45 A vázlatos 7. ábrából kitűnik, hogy nagyobb távolságból, a nyilak irányából történő szemlélésnél, a kép a forgó mozgás következtében eltűnik, amint a henger a (7b) helyzetbe kerül. A (7c) helyzetben a 50 kép a nézőiránytól elfordult és csak akkor lesz ismét láthatóvá, amikor a forgás folyamán a (7d) helyzetig előrehaladt, amikor is újból a (7a) kezdő állásba kerül. Ha a képet rövid távolságból nézzük 55 ([7e—h] helyzetek), akkor a köpenyben elhelyezett transzparens konkáv elhajlást mutat, minthogy egyrészt a képnek a tengely körüli és másrészt a kerülethez közelebb eső külső részeinek megpillantása 60 között kis időbeli eltolódás áll fönn. így pl. a (7e) helyzetben csakis a kép középső része, tehát a szemet és a forgási tengelyt összekötő egyenes környékén látható teljes egészében, amikor is az ellenző-nyílások, a képnek távolabb eső részeit részben eltakarják. A (7f) helyzetben a képnek a szemlélő helyzetére vonatkoztatott baloldali része tűnik el teljesen, míg jobboldala világosan látható, de az elfordult köpeny pillanatnyi helyzete folytán a szemhez közelebb esik. A (7g) helyzetben a kép egyáltalában nem látható, míg a (7h) helyzet azt az esetet tünteti fel, amikor a kép baloldala látható, de közbülső és 75 jobboldali részei el vannak takarva. Ebben a helyzetben a kép baloldali részei es-65 70