103588. lajstromszámú szabadalom • Tolóablak

Megjelent 1931. évi november hó 16-án. __ MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103588. SZÁM. — VIIÍ/C. OSZTÁLY. Tolóablak. Homola Lajos építési rajzoló Budapest. A bejelentés napja 1930. évi november hó 8-ika. A találmány épületeken alkalmazandó, keresztfa nélküli totóiablakra vonatkozik. A találmány szerint az ablaküveg két részre: az alsó és felső részre van osztva 5 s mindakettőt, jobb- és baloddalt, csigá­kon vezetett egy-egy kötél az, ablaktok­ban mozgó egy-egy közös ellensúlyhoz köti. A felső ablakrésiz leeresztésével vagy az 10 alsó ablakrész felemeléséivel az, egész ab­lakfelület fele a szellőztetés számaira sza­baddá válik. A mellékelt rajz 1. ábrája a találmány szerinti ablak 15 feilenészét hcisszimietszetbein tünteti fel. A 2. lábra az 1. ábra X—X vonal szerinti keresztmetszete, melyben mindkét ablak­szárny feltolt helyzetbein van ábrázolva. A 3. ábra az 1. ábra Y—Y vonal szerinti 20 keresztmetszete. A 4. ábra a 2. ábra szerinti, kettős ablak egyik ablakának ehigaszerkezete és ablak­vezetése nagyobb léptékben. Az • 5. ábra, az 1. ábra egy részleteként, az 25 üvegeknek ós csigakötéimek az ablaklkere­teikhez való erősítését tünteti fel. A 6. ábra a külön kiét részre osztott, alsó táblának egy különleges megoldása. A 7—12. ábrák a tolóablak és vezetékei 80 közti hézag megszüntetésére szolgáló megoldásnak keresztmetszeti elül- és ol­dalnézeti részletrajzai. A találmány szerinti ablak egyébként egyes ablakiként ép úgy alkalmazható, B5 mint a rajzban, példaképpen bemutatott, kettős kivitelű ablak. A külső és belső ablak szerkezete tel­jesen azonos lévén a leírásban következők mindkettőre egyaránt vonatkozik. 40 Az ablaküveg az (1) felső és a (2) alsó táblára van osztva, melyek mindegyikét, hároim oldalról, keret veszi körül. A felső tábla, felül éte kétoldalt, a (3) ke­retbe, az alsó tábla pedig, alul éis kétoldalt, a (4) keretbe van illesztve és pedig úgy, tr> hogy a felső üvegtábla síkja hézagmente­sen, minden felosztás mellőzésével, köz­vetlenül az alsó üvegtábla síkjára fek­szik. Az ablakok (3) és (4) keretének függő- 50 leges oldalához — a jobb- és baloldalon egyaránt — az (5) kötél egy-egy vége van erősítve. A kötél a (6) ablaktokban, felül elrendezett (7, 8) vezetőcsigákon és az ab­laktokban mozgó (9) ellensúlyhoz kötött 55 (10) csigán van átvezetve. A (7, 8) csigák, melyek a 4. ábrában külön, nagyobb léptékben is láthatók, az ablaktok felső részében levő (11) tenge­lyem, egymás mögött, oly távolságiban 60 vannak, mint a felső tábla (3) keretének közepe az, alsó tábla (4) keretének köze­pétől. A külső és a belső ablak e felső (7, 8) csigái, természetesen, ugyanarra a (11) 65 t ein g ely re szerelhetők. A (6) ok felül, a csigák befogadására, a (12) kivágással, a (3, 4) keretek pedig, a kötél befogadására, egész hosszukban, a (13) horonnyal vannak ellátva. A (6) tok, 70 mellső részén, felül, a (14) szerelőnyílás­sal és fedővel lehet ellátva. A (9) ellensúly (10) csigáján átvezetett (5) kötél egyik szárának (5a) vége, a, (7) csigán át, a (15) csavarokkal, az egyik, pl. 75 a felső (1) üvegtábla (3) keretéhez (5. ábra), másik szárának (5b) vége pedig a (8) csigán át vezetve, ugyanily módon, a rajzban fel nem tüntetett kivitelben, az alsó (2) tábla (4) keretéhez van erősítve. 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom