103563. lajstromszámú szabadalom • Elektromos kapcsolószerkezet

Megjelent 1931- évi november hó 16-án. MAGTAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103563. SZÁM. VI.T/g. OSZTÁLY. Elektromos kapcsolószerkezet. Allgemeine Elektricitáts-Gesellschaft cégr Berlin, mint Sig-vart Ruppel frankfurti a/M. mérnök jogutódja. A bejelentés napja 1927. évi augusztus hó 25-ike. Németországi elsőbbsége 1927. évi augusztus hó 25-ike. Szikrapályáknál, kapcsolóknál, biztosítékoknál stb. a nagyfeszültségű fényív biztos eloltása céljából a fényívet eddig olaj alatt oltották el. Szikrapályák kap-5 esolókontaktusait vagy elektródjait már régebben megkísérelték gáz befúvása által hűteni, hogy a fényívet ily módon elolthassák. Ha az ilyen kapcsolókat nagyteljesítmények számára is használhatóvá 10 akarjuk tenni, akkor különös szempontokat figyelembe véve, arra kell törekednünk, hogy a fényív eloltását gyorsítsuk. Különösen arra kell ügyelnünk, hogy a fényív talppontjait, vagyis azokat a 15 helyeket, ahol a veszélyes iónáramlások keletkeznek, lehetőleg hidegen tartsuk, hogy az iónáramlások lehetőleg csekély méreteket vegyenek fel. E célból különösen a fényív talppontját kell az elektródák 20 hűtött helyein vándoroltatni. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a talppontokra nagy mechanikai erő ós erélyes hűtés hat. A kívánt hatás elérése céljából már javaslatba hozták a levegőnek az elektró-25 dákon keresztül oly sebességgel való fúvását, amely az iónok mozgási irányát rendszeresen befolyásolja, különösen pedig a levegőnek oly sebességgel való keresztülfúvását, amely az iónok sebességével 30 egyenlő vagy annál nagyobb. Az ilyen berendezés hatását a találmány szerint még azáltal javíthatjuk, hogy az elektródákat és környezetüket gázalakú vagy egyéb hűtőközeggel nagy mértékben hűt-35 jiik. Az oltóhatást azonkívül a kiáramlás módjának megszabásával is fokozhatjuk, ha a hűtőközeget úgy áramoltatjuk a fényív terébe, hogy a fényív kettészakítását elősegítse. A mellékelt rajz a találmány szerinti 40 szikrapálya két példaképeni foganatosítási alakját tünteti fel. Az 1. ábrán (1) és (2) a két elektróda, melyek úgy vannak elrendezve, hogy az (1) elektróda a (2) elektródát körülveszi. 45 A rugalmasan ágyazott (6) kapcsolórudat a (7) bütykös tárcsa, vezérli. Az elektródákhoz az áramot a (8, 9) huzalok és a (10) henger vezetik. Az elektródákat a szigetelőanyagból készült (11) hüvely 50 burkolja, melybe a (12) légcsatornák torkollnak ós amelyen a (8) árambevezetőhuzal átvezetésére szolgáló (13) toldat van kiképezve. A kapcsoló tere oltókamraszerűen van kialakítva, úgy hogy a (12) 55 csöveken át bevezetett hűtőközeget teljesen együtt tartja és utóbbi a kapcsoló nyitásánál az (1) ós (2) pólusok közé nyomul. Az (1) és (2) pólusok között képződő fényívet a fuvókaszerű kilépőnyílás együtt 60 tartja, miért is az oltókamraszerű hüvelybe hajtott hűtőközeg teljes mértékben a fényívbe ütközik. A teljes erővel a fényívhez ütköző hűtőközeg a fényívre merőlegesen áramlik, úgy hogy igen nagy 65 szakítóerőt fejt ki, azonkívül, minthogy a fuvókaszerű nyíláson igen nagy sebességgel áramlik ki, a fényív talppontját erélyesen hűti. Ez az erős hűtőhatás a további iónizálódást megakadályozza és a 70 fényív iónokkal telt levegőjét az oltókamraszerű hüvelyből nagyon gyorsan kihajtja. Minthogy a nyomógáz tovább áramlik, a most már egymástól távolított kontaktusok között igen nagy átütő- 75 szilárdságú közegből álló réteg helyezkedik el és a fényív tartós megszakítása biztosítva van. A hűtőközeg a (12) csöve-