103561. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kemence szemét, valamint más házi és ipari hulladékok elégetésére

Megjelent 1931. évi november hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LÉTRÁS 103561. SZÁM. — It/c. OSZTÁLY. Eljárás és kemence szemét, valamint más házi és ipari hulladékok elégetésére. Bamag'-Meg'uin A.-G. cég* Berlin. A bejelentés napja 1929. évi október hó 5-ike. Németországi elsőbbsége 1928. évi október hó 13-ika. A találmány olyan elj vonat­kozik, amely szemét, valamint más házi és ipari hulladékok, továbbá más ilyen és csekély értékű égési anyagok elégetését 5 teszi lehetővé. A találmány szerinti el­járás az ismeretes eljárásoktól előnyösen abban különbözik, hogy különös mérték­ben számol azokkal a feltételekkel, ame­lyeket egyrészt a tekintetbe jövő csekély 10 értékű égési anyag tökéletes elégetése és másrészt a termelt meleg gazdaságos ki­használása szempontjából figyelembe kell venni. A találmány lehetővé teszi, hogy az el-15 járás foganatosítására való kemence egy­szerű szerkezete ós csekély térszükség­lete mellett a teljesítmény azáltal fokoz­ható, hogy az elégetés az égési levegő kényszerpályás útja mellett három egy-20 másután következő szakaszban, úgymint előégési, főégési és utóégési folyamatban megy végbe, amelyek ezenkívül még a kemence folytonos tartós üzemét is lehe­tővé teszik, amennyiben mindig legalább 25 két ilyen folyamat együtt megy végbe, úgy hogy elkerülhető a melegtermelés teljes megszakítása, ami az ilyen eddig ismeretes eljárásoknál és kemencéknél mindig bekövetkezik. A találmány sze-30 rinti eljárás alkalmazása révén tehát az időegységben több szemét elégetése válik lehetségessé és több hasznos meleg (gőz, melegvíz ós másefféle) áll rendelkezésre. A találmány szerint az egyes égési folya-35 mátok nem ugyanabban a vízszintes sík­ban mennek végbe, hanem lépcsőzetesen magassági irányban tagozódva, mimellett az égési levegő az egyes égési folyamato­kat egymásután kényszermenetben ered-40 ményezi. A mellékelt rajz a találmány szerinti eljárás foganatosítására való kemence egy kiviteli alakját példaképen vázlato­san tünteti fel. Az 1. ábra a kemence függélyes met- 45 szete. A 2. ábra annak metszete az 1. ábra X—X vonala szerint. A kemence belső tere magassági irány­ban három szakaszra tagozódik, amelyek 50 a. következők: Az alul, mozgatható ros­tély által határolt (1) tér, az ez alatt levő és az elmozgatható (20) rostély révén el­zárt (2) fő égési tér, végül az ez alatt levő és a (29) rostély útján elzárt (3) utó- 55 égési tér. A kemence felső részén az (5) töltő nyílás van, mely a szokásos módon bolto­zatfedél segélyével gépi úton vagy kéz­zel zárható. A betöltött szemét a rajzon 60 feltüntetett módon a lejtős (6) felületen lecsúszik és az előégési tér rostélyára hull, amelynek öntött-vasból készült tűz­álló (7) rúdjai hűtő berendezéssel lehet­nek ellátva és a kemence mellső falának 65 (10) résein átnyúlnak. A (7) rostélyrudak mellső vége az alul, a (9) boltív által ha­tárolt (8) falazat felső oldalán nyugszik. A (9) boltív a kemence egyes tüzelési szakaszait egymástól elválasztó (32) köz- 70 benső falakra támaszkodik. A (7) rudak külső vége a (11) rúdon forgathatóan van megerősítve és ennek révén a (12) állító rudak segélyével kifelé húzhatók, amint azt az 1. ábra szakadozott vonalakkal ki- 75 húzott része feltünteti. A rostélyrudakon nyugvó szemét tehát a (2) fő égési térbe, még pedig a (20) rostélyra hull, amint azt az ábra szemlélteti. A találmány sze­rint a kemencében levő szemét az első

Next

/
Oldalképek
Tartalom