103555. lajstromszámú szabadalom • Meleglevegő-fejlesztő

Megjelent 1931. évi november hó 16-án. __ MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103555. SZÁM. — XYI/b. OSZTÁLY. Meleglevegő-fejlesztő. Ottó Werner mérnök Berlin. A bejelentés napja 1930. évi december hó 29-ike. Németországi elsőbbsége 1930. évi január hó 30-ika. Meleglevegős kézszárítóknál ajánlatos, hogy a sugárcsőből (kiáramló meleglevegő-sugármak a szárítási folyamat gyorsítására lehetőleg nagy sebességet adjunk. 5 A sebességet célszerűen olyan nagyra választjuk, hogy a folyadékcseppek a sugár mechanikai hatására a kézről lehulljanak, úgyhogy azokat a levegő melege útján nem kell elpárologtatni. 10 A meleglevegős kézszárítókat mármost célszerűen az arcnak szárítására is alkalmazzák ós ismeretesek különböző meleglevegős kézszárítók, amelyeknek olyan különleges berendezéseik vannak, ame-15 lyek a készüléknek az arc szárítására való kényelmes használatát lehetővé teszik. Pl. a kézszárítót elfordíthatóan képezték ki vagy elfordítható szájdarabbal szerelték fel, avégből, hogy a sugár irá-20 nya változtatható legyen. Az arc számára azonbain nem lehet olyan éles sugarakat használni, mint a kéz számára. Ha viszont a száj darabot úgy képezzük ki, hogy csak olyan gyenge sugarat kapjunk, amilyen 25 az arc szárítására alkalmas, akkor viszont a kéz szárítása túlságosan sok időt vesz igénybe. Mindkét követelménynek eleget tesz a találmányt alkotó egyesített kéz- ós arc-30 szárító, amelynél az arc és a kéz szárítására két különálló kiáramlási fúvóka van és ezek olyan kiképzésűek, hogy a kéz számára éles, az arc számára viszont aránylag gyenge levegőáramot kapunk. 85 Emellett a berendezést célszerűen úgy alakítjuk, hogy a levegőáram a fúvócsőből azon kiáramlási fuvókába, amelyet a kézszárításnál alkalmazunk, egyenes vonalban megy át, míg azt az arcszárításra (0 való kiáramlási fuvófcához vezető útjában eltérítjük és előnyösen expanzióval kapcsolatosan szétosztjuk, miáltal annak nagy sebessége lecsökken. A rajz az újításnak több foganatositási példáját mutatja. 45 Az 1. ábra szerinti foganatositási példánál az (a) fúvóból kilépő (b) cső hengeres (c) tolattyúházba torkol, amelyből a (b) csőtengeiyirányában a hengeres (d) toldat és az erre merőleges irányban tölcsér- 50 szerűen bővülő (e) toldat indult ki, amely utóbbit a szitaszerűen lyukazott (í) lemez fedi. A (e) tol atty ál lázban (g) tolattyú van, amelyet (h) kar útján (i) tengely hord, amelyen a házon kívül (j) fogantyú 55 ül. A (h) karra ható (k) húzórúgó a (g) tolattyút rendszerint azon helyzetben tartja, amelynél a háznak az (e) toldathoz vezető nyílása zárva van. A (j) fogantyúnak a nyílirányba való elfordítása 60 útján a (g) tolattyú ezen nyílást felszabadítja és a i(d) toldathoz vezető nyílást zárja. A levegő tehát rendszerint (b)-ből a (c) tolattyúházon át egyenest a (d) sugár- 65 toldathoz jut, amelyből éles sugár áramlik ki. Ha azonban a (j) fogantyút nyílirányban elfordítjuk, akkor a (b)-ből jövő sugár a (g) tolattyúra való csapódása folytán összetorlódik és oldalirányban az (e) 70 toldat lyukazott (f) zárólemezén kiáramlik. Emellett a sugár erejét már a hirtelen eltérítés is megtöri, amihez még a tölcséres (e) toldatban való expanzió folytán a sebesség csökkenése és a sugárnak a 75 perforált (f) zárólemeznél való felosztódása járul, úgy hogy az arc számára elviselhető, airánylag gyenge levegőáramot kapunk. Ha a (j) fogantyút eleresztjük, akkor a (g) tolattyú a (k) rugó húzóere- 80