103546. lajstromszámú szabadalom • Ferrarisrendszerű árammérő

Megjelent 1931. évi november hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103546. SZÁM. — VH/f. OSZTÁLY. Ferraris-rendszerű árammérő. Telefonaktiebolaget L. M. Ericsson cég- Stockholm. A bejelentés napja 1929. évi november hó 14-ike. Svédországi elsőbbsége 1929, évi március hó 7-ike. E találmány Ferraris-rendszerű árammérő, melynek önfogyasztása csekély, forgató nyomatéka nagy és mérési eredménye pontos. Az ismert Ferraris-rend-5 szerű számlálók az árammezőnek és a feszültségmezőnek a forgó tárcsára gyakorolt fékhatása miatt ném adnak pontos mérési eredményt. Az említett fékhatás azzal a fékhatással összegeződik, melyet 10 a készülék tartós mágnese gyakorol. Az árammező okozta fékhatás annál nagyobb mértékben érvényesül, minél nagyobb a terhelés, vagyis nagy terhelés mellett különösen zavarja a méréseredményt. A 15 feszültségmező okozta fékhatás is zavarólag hat, de az innen eredő hibák lényegesen kisebbek, mert a feszültségingadozás aránylag sokkal kisebb az áramingadozásnál. Ez okból a feszültségmező ere-20 jét növelni, az árammező erősségét pedig csökkenteni igyekszünk. A feszültségmező és az árammező hajtóerejének ilyen viszonylagos megváltoztatása azért is előnyös, mert a feszültségmező okozta mé-25 rési hibák könnyebben kompenzálhatok, mint az árammező okozta hibák. Viszont a feszültségmező erejének növelése a mérő önfogyasztását növeli. A találmány célja első sorban a fe-80 szültségmező mágnesrendszerének célszerű kiképzése révén csökkenteni a mérő önfogyasztását és így megengedhetővé tenni a feszültségmező erősségének növelését. A szóbanforgó mérőszerkezeteknél 85 többnyire háromágú feszültségmezőmágnesek használatosak. E mágnesek magját képező lemezek a találmány szerint úgy vannak kivágva, hogy a középső ág hossztengelyében, egymással szemben, fekvő 40 két sarkdarabot képeznek. Ez a kiképzés annyira csökkenti a mágneskör mágneses ellenállását, hogy a feszültségmező erőssége lényegesen fokozható anélkül, hogy a készülék önfogyasztása növekednék az ismert szerkezetek önfogyasztásához 45 képest. A mágnesmagot két lemezkötegből készítjük. Az egyik köteg képezi a középső ágat, a másik köteg pedig a két szélső ágat. A két köteget oldhatóan kötjük egy- 50 máshoz, úgy hogy a két köteg lemezlapjai egymásra merőlegesen álljanak, mely elrendezés mellett a középső ág lemezei úgy alakíthatók, hogy egy nyúlványuk a forgótárcsát átkaroló ellensarkot képez- 55 zen, mely a mágneses erővonalak célszerű visszacsatlását teszi lehetővé. A csatolt rajz egy egyfázisú számláló mágnesrendszerének egy kiviteli alakját mutatja. Az 60 1. és 2. ábra két egymásra merőleges oldalnézet. Ugyanezen két nézetben mutatja a 3. és 4. ábra a feszültségmágnes vasmagjának egyik lemezkötegét, az 55 5. és 6. ábra pedig a másik lemezköteget. A 7. és 8. ábra a szerkezet egy részletének oldal- és feiülmézete. A 9. ábra az áram- és a feszültségteker- 70 cseknek világítási hálózathoz való csatlásának vázlata. Az (1) árammezőmágnes patkóalakú (1., 2. és 9. ábra). A (2) feszültségmezőmágnes háromágú. A középső (3) ág (2., 75 5. és 6. ábra) és a két szélső (4, 5) ág (2. ábra) egy-egy lemezkötegből áll. A szélső (4, 5) ágakat képező lemezek zárt keretet alkotnak (4. ábra), melynek felső (6) ol-