103538. lajstromszámú szabadalom • Kapcsoló, melynél a fényívet nyomógáz oltja el

Megjelent 1931. évi november hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^p SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103538. SZÁM. — VII/g. OSZTÁLY. Kapcsoló, melynél a iényívet nyomógáz oltja el. A. E. G. Union Elektrizitats-Gesellschaft cég- Wien. A bejelentés napja 1929. évi szeptember hó 26-ika. Oly kapcsolóknál, amelyeknél a fényívet nyomógáz oltja el, már ismeretes a nyomó­gáznak nagy sebességgel és nagy nyomás alatt a megszakítási helynek az áramlási 5 vonalaknak megfelelően kiképezett burko latálba való bevezetése és az elektródák közé való fuvatása. Ily elrendezés által a nyomógáz örvényléseit és torlódásait el­kerüljük, úgy hogy a gázáram nyomás- és 10 sebességveszteség nélkül jut a megszakí­tási helyhez és megszakadással nagy el­lenállást helyez szembe, aminek következ­tében a iényívet megnyújtja és végül megszakítja. 15 Ha a leirt szerkezetű nyomógázkapcsolót többfázisos megszakításra kell berendezni, úgy a levegő hozzávezetése a hajtómű és a kapcsolókamra kiképzése különös ügyei­met igényel. Míg ugyanis a teljesítmény -20 kapcsolók ismert alakjainál, jelesül az olajkapcsolóknál az egyes fázisok kon­taktusai rendszerint közös tokban van­nak, az ilyen elrendezés nyomó­gázkapcsolóknál minden további nélkül 25 nem lehetséges. Annak a szükségessége, hogy a levegőt lehetőleg koncentrált sugárban nagy nyomás alatt és nagy sebességgel vigyük a megszakítási helyre a kapcsolókamrán át, nem engedi meg 30 közös kapcsolókamra alkalmazását, amely­nek az egye.- kontaktusok szigetelési távol­ságaira való tekintettel jelentős mérete­ket kellene felvenni, úgy hogy tömör nyoníogazáram vezetésére többé alkalmas 35 nem volra. A találmány értelmében ezért a több­fázisú megszakításra való nyomógázkap­csolót úgy képezzük ki, hogy a kapcsoló­kamrákat közös tokon rendezzük el és az egyes pólusokat szigetelőfalakkal vá- 40 lasztjuk el egymástól. A kapcsolókamrá­kat emellett vagy kör- vagy háromszög­alakban vagy síkban egymás mellett ren­dezhetjük el. Az első esetben a kapcsolási helyeket célszerűen központos tartóáll- 45 vány körül csoportosítjuk, amelyben nyomógázedényt és a nyoniógáziőhozzá­vezetéseket vagy pedig az összes kapcso­lási helyek számára való közös nyomó­gázhajtást rendezzük el. A hajtás itt oly 50 módon történik, hogy három, egymáshoz képest 120°-kai eltolt szigetelőkar, ame­lyeket központosán elhelyezett traverz hajt, közvetíti a mozgásnak a mozgó kon­taktusokra való átvitelét. Ha a kapcso- 55 lási helyek egymás mellett vannak, ak­kor a mozgatható kontaktusokat célsze­rűen közösen vezetett traverz hajtja, amelynek közepére a hajtó berendezes, pl. a nyomógázhenger vagy energiatá- gQ roló hat. A mellékelt rajz a találmány példa­képpeni foganatosítási alakjait szemlél­teti. Az 1. és 2. ábrák forgóáramú kap­csolót mutatnak, amelynél a mozgó (1) 65 kontaktus és a helytálló (2) kontaktus által alkotott kapcsolási helyzetek há­romszögben fekszenek. A helytálló (2) kontaktus kapcsolókamrán van, amely az (5) fémhengerből és a szigetelőanyagból 70 .alló (16) és (17) záródarabokból áll. A belső feszültségi távolság csökkentésére az (5) burkolatnak a (15) szigetelőbélése van. Ugyané célra való a felső végén porcellángyűrűvel elzárt (4) szigetelő- 75 burkolat is, mely a mozgó (1) kontaktust vezeti. A mozgó (1) kontaktushoz az áramhozzávezetés a kapcsoló alsó végén

Next

/
Oldalképek
Tartalom