103522. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szerves izokolloidális anyagok vulkanizálására kénnel vagy kénvegyületekkel

Megjelent 1931. évi november lió 2-án. MAGYAR KIRÁLYI JW3Kl SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103ö22. SZÁM. — IVh/1. OSZTÁLY. > Eljárás szerves izokolloidális anyagok vulkanizálására kénnel vagy kénvegyületekkel. Dr. Auer László vegyész Budapest és Strachovsky Nikita vegyész Manchester. A bejelentés napja 1928. évi november hó 10-ike. A találmány eljárás izokolloidális anyagoknak, nevezetesen egyrészt izokolloidális nagymolekulájú szerves savaknak és származékaiknak (pl. zsíros olajoknak, 5 naftensavaknak, gyantasavaknak), másrészt oly telítetlen izokolloidális anyagoknak kénnel vagy kényvegy ül etekkel való vulkanizálására, melyek az elsőrendű feltaláló korábbi szabadalmaiban védett el-10 járások szerint különböző módosító anyagokkal, gázokkal vagy egyéb, az anyagok fizikai tulajdonságait befolyásoló anyagokkal való kezelésnek vettettek alá. A vulkanizálás tudvalevőleg ab!ól áll, 15 bogy a vulkanizálandó anyagot accelerátorok, töltőanyagok, pigmentek stb. hozzáadásával vagy anélkül kénnel vagy valamely kénvegyülettel hevítjük. Azt találtuk már most, bogy a fentemlített anya-20 gok vulkanizálása jelentékenyen könnyebben végezhető és sokkal tökéletesebb termékekhez vezet, ha a vulkanizálást gőz behatásával támogatjuk. A gőzzel való kezelés a vulkanizálással 25 együtt vagy azt követőleg, mint utókezelés végezhető. Ez az utókezelés különösen előnyösnek mutatkozott oly esetekben, amikor a szokásos vulkanizáló eljárások ragadós termékeket adnak, amennyiben a 30 gőzzel való utókezelés folytán a termékek ragadósságukat elvesztik és értékesebb anyagokká alakulnak át. Az eljárás foganatosítására telített vagy száraz (túlhevített) gőzt használhatunk. 85 A gőzt a vulkanizálandó anyag fölött vezethetjük el vagy azon keresztüláramoltathatjuk. A gőz hatása alatt a reakciókeverék alkatemelei egymással rendkívül bensően összekevertetnek, ami által a reakció igen egyenletesen megy végbe. A 40 gőz továbbá a kénkezelést is elősegíti és ugyanazon feltételek mellett tökéletesebb vulkanizálást, illetve könnyebb üzemi feltételek mellett ugyanoly tökéletes vulkanizálást érünk el, mint a gőz alkalmazása 45 nélkül. A reakciókeverékben kondenzálódó gőz rendkívül előnyös eszközt szolgáltat emulzióknak a vulkanizált anyagból való készítésére. Az emulgálás tökéletességéhez 50 nagy mértékben hozzájárul az a körülmény, hogy az emulzióképződés a vulkanizáltai egyidejűleg, illetve egy huzamban történhet és nem szükséges, hogy a már vulkanizált anyagból utólag készít- 55 síik az emulziót. Ily módon könnyű szerrel állíthatunk elő emulziókat oly vulkanizátumokból is, melyek egyébként nehezen emuigálhatók. Emellett az emulzióképzéshez szükséges víz mennyisége is 60 igen pontosan beállítható azáltal, hogy a reakeióedényben uralkodó hőmérsékletet úgy szabályozzuk, hogy a kívánt mennyiségű kondenzátum képződjék. Ezáltal az említett kiindulási anyagokból minden 65 kívánt koncentrációfokban vagy hígításban állíthatunk elő vulkanizált termékekből készült emulziókat. Természetes, hogy amennyiben a kondenzálódó vízmennyiség az emulgáláshoz nem elegendő, a sziiksé- 70 ges vízmennyiséget vagy annak egy részét a reakciókeverékhez a vulkanizálás megkezdése előtt vagy a folyamat alatt is hozzáadhatjuk. Magától értetődik továbbá az is, hogy a vulkanizálás előtt, alatt vagy 75 után a masszához emulgálőszereket vagy védőkolloidokat vagy ezek keverékét adhatjuk. A termék tulajdonságai továbbá