103503. lajstromszámú szabadalom • Berendezés sínszögfejek előállítására

Megjelent 1931. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BmÓSÍQ SZABADALMI LEÍRÁS 103503. SZÁM. — XII/e. OSZTÁLY. Berendezés sinszögfejek előállítására. Witkowitzer Berg-bau- und Eisenhütten-Gewerkschaft cégr és Hofinann Fritz mérnök Witkowitz. A bejelentés napja 1930. évi november hó 20-ika. Sínszögfejeknek hideg zömítés vagy hi­deg sajtolás útján való előállítása már is­meretes. Az eddigi zömítő és sajtoló eljá­rások hátránya, hogy az a vasrúd, mely-5 nél a sajtolásnál kiindulunk, a zömítő odorban ráncosodik vagy anyagrostjai egymást átlapolják. Ezáltal a legjobban igénybe vett helyen, nevezetesen a szár és a fej közötti átmeneti övben túlságos 10 anyagigénybevétel lép fel, mely a szilárd­ságot tetemesen csökkenti, úgy hogy a szögek ezen a helyen törnek és elsza­kadnak. A találmány ezeket a hátrányokat oly 15 matrica alkalmazásával küszöböli ki, melynek felülete a szögfej alsó felületéhez idomul. Ez elejét veszi annak, hogy a fej­forma egyes részei, mint az eddigi zömítő eljárásoknál, az álakmásba kerülnek, mi-20 nek következtében a sajtolt anyag a fej oldalain kissé kiszalad és a bevezetésben említett ráneképződésre és az anyagros­tok átlapolására vezet. Minthogy a sínszögek fejei a szárakhoz 25 képest aszimmetriásak, elősajtolásukat rendesen oly sajtoló kölyükkel (patricák­kal) végzik, amelyek az anyagot ama ol­dal felé terelik, ahol a messzibb kinyúló, későbbi fejrész van. 30 Az ilyen aszimmetriás fejű szögnek elő­állítási módját a csatolt rajz példaképpen szemlélteti. Az 1. ábra azt a négyszögletes rudat tün­teti fel melyből a sínszög előállításánál 35 kiindulunk. A 2. ábra az előformált, a 3. ábra a kész szögfej. A 4. ábra az alakmásnak és a sajtoló­kölyiinek képe az 5. ábra (A—B) vonala szerint. Az 40 5. ábra metszet a 4. ábra (C—D) vonala szerint. A 6. ábra a sajtoló szerkezetiben lévő kész sínszögfej oldalnézete. Az (1) rudat, az előfej létesítésére, oly 45 alakmásba helyezzük, mely két (2, 3) rész­ből áll (4. ábra) Oly módon, hogy a mat­ricarészek elválasztó felülete az (1) négy­szögölalakú test két szemben fekvő csú­csán átmenő átlós síkban fekszik. 50 Az alakmásnak ez a megosztása meggá­tolja a zömített rúdnak a matricában való megszorulását, mert az alakmásnak nin­csenek oly egymással párhuzamos felüle­tei, melyek között az anyag megszorul- 55 hatna. Az (1) rúdnak az alakmásból kiálló vé­gére már most rátoljuk a sajtoló kölyüt, amely a rúd szabad végét a 2. ábra sze­rint előformálja, miközben a szár anyaga 60 (a rajz szerint) balra, azaz oda terelődik át, ahol a legjobban kinyúló, későbbi fej­rész létesítendő. Előformázás után a készre sajtoló (6) kölyüvel a végleges fejalakot zömítjük. A 65 találmány emellett azt az előnyt nyújtja, hogy az alakmásnak a fej alsó részének megfelelő, a (14, 15, 16) felületek által lé­tesített felülete következtében, a fej egyet­len része sem fekszik a matricán belül. 70 Hogy a fejet a sajtoló kölyüből köny­nyen kihozhassuk, a (12) oldalfelületek, ismert módon, kissé rézsútosak. Amint ezt különösen a 6. ábra mutatja, a fölösleges fém, a zömítésnél a fej alsó 75 oldalán szabadon kidudorodhat, nem pe-

Next

/
Oldalképek
Tartalom