103494. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rezitolok előállítására

Megjelent 1931. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 103494. SZÁM. — IVh/i. OSZTÁLY. Eljárás rezitolok előállítására. Aug1 . Nowack A.-G. cég és Dr. Hessen Richárd vegyész Bautzen. A bejelentés napja 1931. éri február hó 5-ike. Németországi elsőbbsége 1930. évi február hó 7-ike. Ismeretes, hogy a fenöMormaldehid­kondenzációnál keletkező, oldható és ol­vasztható kiindúlási kondenzációs termé­kek (rezolok), mielőtt azok hevítés útján 5 az oldhatatlan és olvaszthatatlan végkon­denzációs termékké (rezitté) alakulnak át, előbb bizonyos ideig közbenső állapotban vannak (rezitol). (Lásd H. Lebach, Chem. Ztg. 1913. 734. o.) 10 Továbbá ismeretes az is, hogy ezt a re­zitolt adott esetben a végleges formázás után hevítéssel rezitté alakítják át formá­zott tárgyak előállítása céljából. Az összes ismeretes eljárások azon ala­.5 púinak, hogy a rezolokat, adott esetben nyomás alatt, addig hevítjük, amig rezitol képződik. A rezolokban mindig jelenlévő szabad fenolok és víz, valamint a rezolok hevítése folytán újból kiváló kondenzá-0 ciós víz ezen átalakításnál egyáltalában nem, vagy csak részben távolítódnak el és a keletkezett rezitolban bezárva marad­nak, minthogy csak aránylag alacsony hőmérsékletet, kb. 100 C°-t alkalmazha-5 tünk és azonkívül a felületen először kép­ződő rezitolréteg a víznek és a többi illanó alkatrésznek a gyanta belsejéből való el­illanását meg akadály ozzja. Ismeretes azon­ban, hogy ezen tisztátalanságok a végtor­) m ékeik minőségét erősen befolyásolják, minthogy azok a termékek mechanikai szilárdságát, rugalmasságát, hőállékony­ságát, tartósságát, elektromos ellenálló­képességét stb. nagy mértében lerontják. 1 Mi mármost azt találtuk, hogy jól meg­munkálható, egészein különlegesein jó tu­lajdonságú, fenoloktól, víztől, ós illanó bázisoktól mentes rezitolokat kaphatunk, ha pl. rezolokat vékony rétegekben rövid ideig, előnyösen isimételten, magas hőmér- 40 séklcitekre, célszerűen a fenolok forrási hőmérsékletére, vagy ennél magasabb hő­mérsékletre hevítjük és ezáltal részben rezateikikó alakítunk át. Ilyen módon az illanó alkatrészek legnagyobbrészt, vagy 45 maradék nélkül eltávolíthatók. Emellett célszerű a hőmérsékletnek az egyszeri he­vítés, ill. minden egyes hevítés után való gyors lecsökkentése avégből, hogy a kí­vánt rezitoláilapot megmaradjon. Ezt az 50 átalakítási műveletet mindaddig végez­zük, amíg a képződött rezitol, nyomás és hő befolyása alatit még jól és kifogástala­nul formázható és ismeretes módon a rezitállapotba átvihető. A kezelésnek tar- 55 tama és az ismétlődéseknek száma az al­kalmazott hőmérséklettől, a használt ki­indulási anyag természetétől és a reakció­képességétől, valamint a réteg vastagságá­tól fiiig g. 60 A folyamatot pl. a következőképpen hajthatjuk végre: Szilárd, vagy nyúlósan folyó kiindulási kondenzációs terméket (rczolt) kb. 100— 200 C-ra hevített lemezre viszünk fel és 65 kb. ugyanolyan hőmérsékletre hevített henger útján vékony rétegben kihenge­relünk. A réteg vastagságát a végtermék­nek megkívánt jósága szabja meg, ós pe­dig a rétegnak annál vékonyabbnak kell 70 lennie, minél jobb minőségű végterméket kívánunk; a rétegvastagság ezenkívül még az alkalmazott hőmérséklet, valamint a kiindulási anyagok természete és reak­cióképessége szerint is változik. A henger- 75 nek, valamint a lemeznek jól felfekvő éles kései vannak, úgy hogy a gyantaréteget a hevítés után könnyein eltávolíthatjuk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom