103492. lajstromszámú szabadalom • Alágyujtó

Megjelent 1931. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103492. SZÁM. — II/g. OSZTÁLY. Alágyújtó. Leopold Sámuel kereskedő Senta (Jugoszlávia). A bejelentés napja 1930. évi február hó 27-ike. Az ismeretes alágyujtók kátránya, hogy azok a kályhában a meggyújtott tüzelő­anyaggal együtt égnek el és így tiölblbó fel nem használhatók. További hátrányuk, ő hogy az alágyujtóanyaig a tüzelőanyagot csak korlátolt kis helyen gyújtja meg és nem biztos, vájjon a tűz tovább terjed, minthogy ez a tüzelőanyag minőségétől és nedvességi fokától függ. Aiz apróifiálval 10 vagy papírral való alágyújtósnak ugyan­az a hátránya, hogy sok időt és fáradtsá­got vesz igénybe, azonkívül az alágyújtós megbízhatatlan ós a rostély nyílásai; könnyen betörni, ami a szükségelt légihu-15 zaimra káros. A találmány célja e hátrányok meg­szüntetése és lényege, hagy nyéllel ellá­tott, lyuikgatott bádoghüvelybe folyékony égőanyagoit, pl. petroleumot mohón ma-20 gába szívó ásványi anyag, pl. aszbeszí -anyag van ágyazva, mimellett a nyiél és a bádoghüvely olykép van egymással ösz­szekötve, hogy a nyél a hüvellyel való összeköttetési helyén túl nyúlik és e sza-25 bad vége a bádoghüvely belsejében félkör­alakúan olykép van meghajlítva, hogy az aszbesztanyagot helyzetében tartja és an­nak kiesését, a nyél irányában, meggá­tolja. 80 A. rajzon a találmány egy példaképem kiviteli alakja van felitüntetve és termé­szetes, hogy a hüvely anyaga, alakja és mérete, valamint az égőanyag felszívá­sára valló anyag tetszés szerinti lehet, anél-35 kül, hogy a találmány lényegéitől eltér­nénk. Az 1. ábra a találmány szerinti alágyujtó hosszmetszete. A 2. ábra oldalnézete és résziben metszete. A 40 3. ábra keresztmetszet. A fémből, előnyösen bádogból való (a) hüvely palástfelületében (b) nyílások van­nak. A hüvelyben folyékony égőanyagot; pl. petróleumát mohón magáibaszívó ás­ványi anyag, pl. a.szbesztíonat, vagy asa­beszthulladék van elhelyezve. Az (a) hü­vely alsó része hosszban fel van hasítva és a jobb-, valamint a baloldal felé áthajlí­tott (d) és (dl) rész az (e) nyelet, valamint 50 lefelé és félköralaikban felfelé hajlított (el) végéit veszi körül, úgy hogy a hüvely és a nyél közötti szilárd összeköttetés biz­tosítva van ós (el) vége az aszbesztanyag kiesését gátolja. Ha a hüvelyt folyékony 55 égő anyagba, pl. petroleumlba mártjuk, akkor nyitott két végén, valamint a (b) nyílásokon keresztül az égő anyag az asz­besztanyagot egész tömegében egyenlete­sen átitatja és meggyújtása után a kály- 60 hában a tüzelőanyag, anélkül, hogy kezün­ket bepiszkítanánk azonnal és biztonság­gal meggyújtható. Az (a) hüvely hossza olykép van megszabva, hogy a gyujtó­láng a tüzelőanyag nagy felületével ériint- 65 kezik. Szabadalmi igény: Alágyujtó, jellemezve folyékony égő anyagot, pl. petroleumot mohón ma­gába szívó ásványi anyaggal, pl. asz- 70 beszttel megtöltött, fémből, vagy más el nem égő anyagból való lyukgatot.t hüvely által, melynek egyik vége hasí­tott és az egyik felhasított része a hü­vely belseje felé meg vain hajlítva. 75 1 rajzlap melléklettel. Pallas nyomda, Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom