103489. lajstromszámú szabadalom • Gép mozgófilmszalagnak vászonra való vetítésére
Megjelent 1931. évi november h ó 2-án . MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMT mi;,,SAl i SZABADALMI LEÍRÁS 103489. SZÁM. — IX/h. OSZTÁLY. Gép mozgófilmszalagnak vászonra való vetítésére. Jeney Viktor festőművész Budapest. A bejelentés napja 1930. évi április hó 30-ika. A találmány gép mozgó lilmszalagnak vászonra való vetítésére. A találmány célja oly filmvetítőgép létesítése, mely lehetővé teszi, hogy folytoj nos mozgást végző kép vetítődjék a Vászonra, miinek folytán a képek eddigi vibrálása megszűnik. A találmányt részletesebben a rajzon vázlatosan feltüntetett foganatosítási pél) dáija kapcsán fogjuk elmagyarázni. Az 1. ábra a gép vázlatos oldalnézete, (a megértéshez nem szükséges részek elhagyásával), a 2. ábra egy részlet külön képe, a , 3—6. ábrák pedig különböző működési helyzeteket mutatnak. Az (E) vetítőablakon áthaladó fénykéve átvilágótija az (F) film teljes kockáját, ezután áthalad a film és a vászon között i elhelyezett, egyenletesen forgó (A) üvegprizmám, melynek egyes oldallapjai a fényképével azonos magasságúak. Az (F) filmnek a fény kéve körletében. levő mindenkori részét körhenger köpenye szerint hajlítjuk, amit a film szélén levő perforációba kapaszkodó és a filmet egyenletes és folytonos mozgással továbbító (H) fogazott kerekeik, vagy dobok segélyével érhetünk el. A 3. ábra azt a helyzetet mutatja, amikor a prizma egyik oldallapja a film haladási irányával éppen párhuzamas. Ilyenkor a sugarak a prizmán párhuzamosan haladnak át. Mikor a két filmkocka cserélődik, a prizma éle a két filmkockát elválasztó vonallal együtt halad, miáltal a filmkocka azon része, mely az egyik képből már hiányzik, a következő kockának a vetítőablakban már megjelenői ugyanolyan nagyságú részéről a prizma fénytörése út- 40 já,n vatítődik a vászonra. Ez minden helyzetben így fog történni, amint ezt a rajz 3., 4., 5. és 6. ábrái mutatják. Hogy a prizma élei és az egyes kockák elválaisztói vonalai szinkron együtt halad- 45 hassanak, szükséges, hogy a film ugyanolyan köríven haladjon a vetítőablak előtt, mint amilyen körívet tesznek meg a prizma élei. Ezáltal azonban a filmkocka hajlásúból a vásznon torzulás adódnék. 50 amit úgy küszöbölhetünk ki, hogy az (A) prizma elé a filmkocka hajlásúval egyező hajlású (B) üveghasábot helyezünk, amely az említett torzulást isimét kiegyenlíti, amint ezt az 1. ábrán jeleztük, mivel a (B) 55 üveghasáb hatása folytán a fénykéve (G) mérete megegyezik a síkba kiterített filmkocka eredeti nagyságával. Mint a leírásból kitűnik, a találmány szerinti gépnél a filmszalag a vetíitőiablak 60 előtt folytonosan halad tova, vagyis a pzalag szakaszos pillanatnyi megállása kiküszöbölődik, minek folytán a kép eddigi vibrálása is megszűnik. Szabadalmi igények: 55 l. Gép mozgó fi lms-zall agnak vászonra való vetítésiére, jellemezve a vetítendő film és a vetítővászon között az (F) filmen áthaladó fénykéve útjában elrendezett, egyenletesen forgó olyan (A) prizimá- 70 val, melynek oldallapjai a vetítési fénykéve a prizma forgástengelyére merőleges (G) méretlével azonos magasságúak, jellemezve továbbá a filmnek legalábbis mindenkor vetített részét 75
