103476. lajstromszámú szabadalom • Összetolható ajtó- és ablakrács

Megjelent 1931. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103476. SZÁM. — VIII/d. OSZTÁLY. Összetolható ajtó- és ablakrács. Vajda és Róna cég- Budapest. A bejelentés napja 1930. évi május hó 22-ike. A redőnyök helyett mindinkább teret foglaló, összetolható ajtórácsoknak, ame­lyek természetesen ablaknyílások, kira­katok elzárására is alkalmasak, az a 5 nagy hátránya, hogy a függélyes rácsru­dak a rács összetolt állapotban a rács síkjában sorakoznak egymás mellé, mi­nek folytán az ajtó, ablak vagy kirakat­nyílás egy részét elfoglalják. Az össze­lő tolt rács tehát ajtó helyett való alkal­mazásakor kisebbíti az ajtónyílást, kirai katnál pedig elfedi annak egyik vagy mindkét szélét, aszerint, hogy egy-egy kétirányú rácsot alkalmazunk. Mindkét 15 esetben a falból kiálló rácsrudak alkotta vasfelület kedvezőtlen benyomást gya­korol. Ezt a hátrányt a találmány szerinti összetolható rács megszünteti, amennyi-20 ben a függélyes rácsrudak, összetolt rács esetén a rácsfelületre merőleges síkban, tehát az ajtót, ablakot, kirakatnyílást határoló falfelület síkjában sorakoznak egymás mellé, úgy hogy az összetolt 25 rács csak egy függélyes rácsrúd vastag­ságának megfelelő mértékben áll ki a falból. Az ajtót, ablakot, kirakatnyílást határoló falfelület úgy is képezhető ki, hogy az összetolt rács teljesen eltűnik a 30 falfelület síkjában. A mellékelt rajzon a találmány két fo­ganatosítási alakja van példaképpen fel­tüntetve. Az 1. ábra a rács egy részének elölnézete, 35 részben metszete. A 2. ábra a rács felülnézete, részben met­szete. A 3. ábra az összetolt rács felülnézete a fal vízszintes metszetével. A 4. ábra a rács elölnézete. Az 40 5. ábra a vezetéklemez nézete A 6. ábra részletrajz. A 7. ábra a második foganatosítási alak egy részének nézete. A 8. ábra e rész függélyes metszete a 7. 45 ábra VIII—VIII. vonala szerint. A 9. ábra metszet a 7. ábra IX—IX. vo­nala szerint. A találmány szerinti rács az idomva­sakból, pl. szögvasakból, vagy amint a 50 feltüntetett foganatosítási alak mutatja, ii-vasakból készült, függélyes (1) rudak­ból áll. Az L-vasak különösen akkor elő­nyösek, ha a rács nagyobb nyílás elzárá­sára való, minthogy ily L-vasakból ES- 55 szült rudak esetén, az összetolt rács sok­kal keskenyebb helyet foglal el, mint a szögvasból készült rudakból álló rács. Az íl) rudakat összekötött csuklós rudak két (2, 2') részből állnak, amely részek közül 60 a (2) részek a (2') részeken eltolódnak, vagyis a rács széthúzásakor a (2. 2') ré­szek széthúzódnak, amikor is a csuklós rudak az (1) rácsrudak közti mezőkben zeg zugos vonalban helyezkednek el. A 65 rács összetolásakor a (2, 2') részek össze­tolódnak és ekkor az (1) rácsrudak hossz­tengelyében helyezkednek el (1. ábra, szakadozott vonalakkal feltüntetett csuk­lós rudak). 70 A (2, 2') részek széthúzásának határo­lására a (2, 2') csuklós rudak szabad vé­gein a (3. 3') kengyelek vannak, melyek a rács széthúzásakor egymásba ütköznek és így a rács további széthúzását meg- 75 akadályozzák. Amint a 2. és 3. ábrából látható, a (2, 2') csuklós rudakat az (1) ezög vagy L-vasa^ egyik szárának mellső és hátsó oldalára erősítjük csuklósan.

Next

/
Oldalképek
Tartalom