103454. lajstromszámú szabadalom • Robbanásmentes főzőedény vagy autokláv

Megjelent 1931. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI ^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103454. SZÁM. — IV/i. OSZTÁLY. Robbanásmentes főzőedény vagy autokláv. Moneta Giulio és De Bei Daniele kereskedők Milano. Pótszabadalom a 101292. sz. törzsszabadalomhoz. A pótszabadalom bejelentésének napja 1930. évi április hó 15-ike. Olaszországi elsőbbsége 1929. évi április hó 17-ike. A találmány a 101292 1. számú törzs­szabaidaloimban védett, belső nyomás alatt álló főzőedények (különösen élelmiszer­gyorsjfőzőnek) további kiképzése, mély 5 az edény rugalmas ziárószervéuek javítá­saira. vonatkozik. E javítások célja ama megoldási alak bizonyos hiányainak ki­küszöbölése, melynél a rugalmas záró­szerv utánengedő harántrúdból, külön ö-10 sen lemezalakú harántrészből áll. Kitűnt ugyanis, hogy a törasszabada­lofm szerinti harántrész oly utánengedő szerkezetet alkot, melynél a feszültség kiitikns pontot érhet el ama körülmény 16 folytán, hogy a feszültségek nincsenek a harántrósz egész felülete mentén egyen­letesen elosztva és kiegyensúlyozva, amint az a gyakorlatban tekercsrugó vagy ráhelyezett letmezrugók, stb. ese-20 tén fordul elő. Ezenkívül a haránt­rész, mint a fedőt elzáró és engedéke­nyen összenyomó egyetlen szerv, bizo­nyos veszélyt rejt magában, minthogy ei harántrésznek egyedüli alkatrésziként kell 25 az edényben létesülő teljes nyomást fel­vennie, minek folytán az egó sz biztonság teljesen megszűnnék, ha a harántrész a kritikus pont elérése után, eltörnék. Ekkor a fedő, minthogy azt semmi sem tartja, 80 esetleg nagy erővel repülhet le az edény­ről, ami a kezelő testi épségélt nagy mér­tékben veszélyeztetné. A harántrész továbbá, ne|m, nyújt oly pontos beállítást, mely feltétlenül biztosí-35 taná azt, hogy a fedő bizonyos meghatá­rozott nyomásnál megemelkedjék és pere­ménél a gőzt kitódulni hagyja. A találmány szerinti szerkezet e hiá­nyokat és veszélyes lehetőségeket (kikü­szöböli és a szóbanforgó feltételeket tel- 40 jesen kielégíti. A találmány sízerinti szer­kezetet mindenekelőtt az jellemzi, hogy legalább is egy, kellően beszabályozott ru­gót, célszerűen csavarrugót tartalmaz, mely megfelelő alkatrészek közvetítésével 45 a fedőt megemelni iparkodó belső nyo­más ellenében akként hat, hogy midőn e nyomás a rugóerőt legyőzi, a fedő meg­emelkedik ós a gőzit kitódulni hagyja. A találmány előnyös megoldási alakja 50 szerint a harántrész egymással csuklósan, összekötött részekből áll, úgy hogy azok legalább is egy csavarrugó hatása ellené­ben egymáshoz képest elhajlani képesek. A harántrész a fedőt rendszerint zárulni 55 kényszeríti. A csatolt rajz a talállmány szerinti edény példaképpeni megoldási alakját oldalnézetben tünteti fel. A rajzon (1) tulajdonképpeni edény, 60 (2) pedig az (1) edény (3) peremére fel­fekvő fedő. A találmány szerint a (2) fedőt az (1) edényen a: (4) harántrész zárja, le, mely­nek egyik vége az (5) fülön, másik vége 65 pedig a (6) fülön jár át, mely utóbbi a (7) csap körül forgatható és a (8) szorítócsa­varból álló rögzítő szervet hordja. A (4) harántrósz két (4') és (4") darabból áll, melyeknek egymás melletti (9) toldatai 70 vannak, melyek a fedőre szorulnak, mely­ben megfelelő (9') fészek van, míg a (4'. 4") részek ellenkező végei a (10) nyúl­ványokat hordanak. E nyúlványokon a (11) csavarorsó jár át, melyet két, (12) 75 csavarrugó vesz körül, melyek a két (10) nyúlványt egymásfelé szorítják és így a harántrészt lefeszítik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom