103437. lajstromszámú szabadalom • Kályha

Megjelent 1931. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 103437. SZÁM. — H/h. OSZTÁLY. Kályha. Taskovits István gépmmiUás Budapest. A bejelentés napja 1930. évi február hó 28-ika. A találmány kályha füstnélküli hőfor­rásokhoz (petróleum, szesz, gáz, villamos stb.) és célja nagyobb fűtőhatás elérése egyszerűbb, tisztább és gazdaságosabb 5 tüzelés mellett. A találmány szerinti fűtőkályhánál ugyanis a füstnélküli hőforrás által fej­lesztett hőt nemcsak valamely hőgyüjtő­betét felhevítése által hasznosítjuk, hanem 10 e hővel még e betétet körülvevő csőrend­szert is felhevítjük, azaz a fűtőfelületet megnagyobbítjuk és a hőforrást a kályha szerkezetének kiképzésével e megnagyob­bított fűtőfelület hevítésére hasznosítjuk. 15 E célra a találmány szerinti kályhának alól, a küllevegővel közlekedő, felül elzárt (előnyösen hengeres vagy prizmatikus) testében elől zárt és fent nyitott oly hő­gyiijtő- vagy hevítőbetét van konaxiáli-20 san elrendezve, amelyből fűtőcsőrendszer indul ki. Ez a fűtőcsőrendszer a kályha­testet, előnyösen, csavarvonalalakban ve­szi körül, majd a kürtőbe torkol. A fűtő­csőrendszert, köz meghagyásával, fent és 25 lent nyitott köpeny veheti körül, amely a küllevegő keringését segíti elő. A betét vas vagy samott lehet. A kályhatest fémlemez, öntvény vagy kályhacseréptégla lehet. A csőrendszer 30 ugyancsak vas vagy üreges cseréptégla (majolika, csempe), melyek úgy vannak egymás mellé és fölé illesztve, illetve falazva, hogy azok a kályhatestet a kívánt alakban vagy vonalban vegyék körül és a 55 kívánt nagy fűtőfelületet adják. A rajz a találmány szerinti kályhának két példaképpen vett foganatosítási alak­ját mutatja. Az 1. ábra az első foganatosítási alak H) függőleges hosszmetszete, a alak 2. ábra az 1. ábra I—I vonala szerint vett metszet; a 3. ábra a második foganatosítási hosszmetszete; a 4. ábra a 3. ábra II—II vonala szerint 45 vett metszet. Az 1. és 2. ábrán feltüntetett, foganato­sítási alaknál az alul a küllevegővel köz­lekedő és felül zárt, hengeres (1) kályha­test fenekén a füstnélküli (2) hőforrás 50 van. E fölött van az (1) kályhatestben, ev­vel kon axiálisan az alól zárt és fent nyitott (3) hevítőbetét elrendezve. Utóbbiból — és pedig annak alsó végéből — a (4) hevítő­csőrendszer indul ki, mely az (1) kályha- 55 testet, példaképen, csavarvonalakban veszi körül, majd az (5) kürtőbe torkol. A (4) csőrendszert ismét a fent és lent nyitott (6) köpeny veszi körül, mely a küllevegő keringését segíti elő. Az (5) kürtőben a (7) 60 szabályozó csappantyú van. A 3. és 4. ábrán feltüntetett, foganatosí­tási alak az előbbitől csak abban különbö­zik, hogy a (4) csőrendszer üreges (8) kályhacseréptéglákból van elkészítve, 65 amelyek olymódon vannak a (9) tartókon •egymás mellé és fölé illesztve ill. falazva, hogy azok a kívánt (4) csőrendszert ill. a nagy fűtőfelületet adják. A kályha működése a következő: 70 A füstnélküli (2) hőforrás a (3) betétet és az (1) kályhatest alsó nyílásain keresz­tül abba áramló küllevegőt felhevíti (1. egyszerű nyilakat). Ez a felhevített levegő a (4) hevítőcsőrendszerbe áramlik és az (1) 75 kályhatest és a (6) köpeny között levő kül­levegőt — amely a (6) köpeny alsó nyílá­sain áramlik be és annak felső nyílásain áramlik ki — felmelegíti (1. szárnyas nyi­lakat), majd az (5) kürtőbe távozik. A 80

Next

/
Oldalképek
Tartalom