103406. lajstromszámú szabadalom • Ablak és ajtópánt

Megjelent 1931. évi szeptember hó 13-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 103406. SZÁM. — VHI/d. OSZTÁLY. Ablak- és ajtópánt. Rohrbacher Schlosserwareiifabrik Wilh. Grundmann Rolirbach. A bejelentés napja 1930. évi április hó 23-ika. Ausztriai elsőbbsége 1929. évi április hó 26-ika. Ismeretesek oly szárnynélküli ablak-és ajtópántok, melyeket a pántok perselyein és körkeresztmetszetű sarkain átjáró csavarokkal erősítenek meg az ab-5 lak, vagy ajtókereten, illetve félfán. Az ily pántoknak az a hátránya, liogy a perselyek, illetve más megoldásoknál a sarkok, csak kesíkeiny darabom és így tökéletlenül fekszenek fel a fára, vagy pedig 10 laposvas- vagy lemez-élekkel fekszenek fel, amikor is az élek a fába benyomódnak és így a pántok csakhamar meglazulnak. Azonkívül a saroknak nagyobb átmérőt kell adni, minthogy azt a pánt meg-15 erősítő csavarjai átjárják. E pántok megerősítésére, ama görbefelület miatt, amelyre a csavarfej felfekszik, lencsefejű csavarokat alkalmaznak, melyek különleges alakzatú cikkek, a kereskedelmi for-20 galomb.an rendszerint nem kaphatók és azonkívül jóval drágábbak, mint a közönséges csavarok. Ezenkívül az ily pántok előállítása igen költséges, minthogy több anyagot és több furómunkát igényelnek. 25 Ezzel szemben a találmány szerinti ablak- és ajtópánt igen egyszerű lévén, az eddigieknél lényegesebben olcsóbban állítható elő és nagy anyagmegtakarítást tesz lehetővé. A pánt a fára tökéletesen 30 és laposan fekszik fel és a csavarfej ágyazása egészen közel esik a fához, aminek folytán a csavarokra gyakorolt emeltyűhatás egészen csekély, míg az ily pántok eddigi megoldásainál a csavarfej a fától 35 12—15 mm. távolságra van s így a nagyobb emeltyűhatás folytán a csavarok meglazulása is könnyebbem következik be. A találmány szemint a pánit egy-egy, az ajtó, illetve ablakkereten és a félfán csavarokkal megerősíthető részből áll, me- 40 lyeknek a csavarokat felvevő végei derékszögű négyszög vagy trapézaiakii keresztmetszetűek. A találmány egyik sajátos megoldási alakjánál a pánt mindkét csapja egymás- 45 sal teljesen azonos alakú és méretű; a csapoknak egymáshoz illeszkedő végei a csapoktól független, közös ágyazatban forgathatók, mely a laposrészein lévő váll részek között helyet foglaló hüvelyből 50 vagy perselyből áll. A csatolt rajz a találmány szerinti pántnak két példaképpeni megoldási alakját tünteti fel. Az 55 60 1. ábrán oly pánt látható, mely egymással teljesen azonos felső ós alsó részből áll. A lapos (1) részek, egymás felé eső végeiken hengeres (g) csapokká vannak alakítva, amelyeknek átmérője kisebb, mint amekkora a lapos (1) rész szélessége, minek folytán az (1) részeken (3) vállrészek létesülnek, melyek közé a (2) csapokat egymással össaeekötő (4) hüvely fekszik. A lapos (1) részeknek sülyesztett csavarokat felvevő (5) furatai vannak. A 65 (4) hüvelyt bádoglemezből vagy szalagvasból göngyöljük össze, vagy csőből vágjuk le. A 2. áhra szerinti megoldási alaknál a pántnak alsó (fel nem tüntetett) része 70 csapot hord, melyet a vastagabb anyagból készült felső (6) résznek (7) furata fogad be.