103400. lajstromszámú szabadalom • Kulcslyukzár

Megjelent 1931. évi szeptember lió 1-én. MAG TAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103400. SZÁM. — VILL/d. OSZTÁLY. Kulcslyukzár. Dr. Zabóczky Gyula postafőnök Gyöngyös. A bejelentés napja 1930. évi julius hó 14-ike. A találmány oly kulcslyukzár helytálló vezető szakállal és forgatható zárószakállal, amelynél a zárószakállt, hatásos helyzetében egy kis záródoboz bizto-5 sítja a vezető szakállhoz képest és a mozgó zárószakállt egy második, ennek tengelyével tompa szöget bezáró zárószakáll biztosítja, amely szakáll a helytálló vezető szakáll hornyában foglal he-10 lyet, hol e horonyra tolt, dobozalakú lakat fogva tartja. Ezt a lakatot a tövis lerézselt végén, annak harántirányú kivágásába kapcsolódó, egy ellenőrző kártya áttörése után kézzel kiváltandó, rugalmas 15 retesz tartja fogva, amikor is a tövis a záródoboz ráhelyezése után, homlokfalán és a záródoboznak az ellenőrző kártyát közrefogó zárófedelének a homlokfalra fektetett, lehajlított nyúlványán áthatol. 20 A találmányt a csatolt rajz példaképen felvett kiviteli alakjában tünteti fel és pedig az 1. ábra a biztosító tövis oldalnézete, a 2. ábra ugyanannak keresztmetszete az 25 1. ábra A—A vonala mentén, a 3. ábra a biztosító tövishez tartozó dobozalakú rátolózár távlati képe csukott helyzetben, a 4. ábra ugyancsak a rátolózár felcsap-50 pantott fedél esetén, az 5. ábra az egymásba tolt zár és tövis, a 6. ábra pedig a zárbiztosítónak lakat gyanánt kiképezett kiviteli alakja nézetben. 15 A zárbiztosító két részből, és pedig szakállakkal ellátott zárótövisből és dobozalakú rátoló zárból áll. Az elsőt az (a) rudacska alkotja (1. és 2. ábra), melynek egyik vége furattal van ellátva, másik :0 vége pedig ékszerűen le van rézselve. Az (a) rudat a (b) köpenynek (c) hüvelynyúlványa veszi körül oly módon, hogy a rúd felső és alsó vége a hüvelynyúlványból kiáll. Az (a) rúdon és pedig közel a lerézseléshez, keresztirányban (d) horony 45 van bevágva. A felső (furatos) rúdvégből, keresztirányban az (f) szakáll vagy szeg áll ki ós ugyancsak egy (g) szeg áll ki a rúdból valamivel lejebb. Az (f) és (g) szegek egymáshoz képest (körülbelül (140°-os) 50 tompa szöggel el vannak tolva. Hogy a (g) szeg elfordítása lehetővé váljék, a (c) hüvely megfelelő részén (h) horony van vágva, a (b) köpeny pedig a i(g) szeg befogására alkalmas (i) mélyítéssel van 55 ellátva. A (j) rátolózárnak (3. és 4. ábra) (k) csuklóspánt körül felnyitható (1) fedele van, melyen (m) ablaknyílás van kivágva. A zár oldalfalából (n) perem van 60' behajlítva, melyre a zár lezárásakor a fedél ráfekszik. Ezen a peremen (o) furatok vannak, a fedél belső oldalából pedig (p) szegek állanak ki, melyek a zár lezárásakor behatolnak az (o) furatokba. Az (1) 65 fedél homlokszéle lefelégörbített (r) lemeznyúlványban folytatódik, mely a zár lezárásakor kívülről ráfekszik a zár homlokoldalára. Ezen az (r) lemeznyúlványon, valamint a zár homlokoldalán, melyet a 70 lemeznyúlvány letakar, az (s) nyílás van kivágva, melyen át a tövis a zár belsejébe bevezethető. A zár belsejében a (t) rúgó van, melynek egyik ága a zárfalhoz van erősítve, másik ága pedig az (s) kulcs- 75 bevezetőnyílás alá, illetve az utóbbin behatoló tövis pályájába nyúlik. A (t) rugónak (v) fogantyúja van. A zárbiztosítót a következőkép használjuk: Az (a) tövis felső (furatos) végén 80