103398. lajstromszámú szabadalom • Önhajtású szelelőkészülék szemes termények tisztítására
Megjelent 1931. évi szeptember hó 250 -én . MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103398. SZÁM. — X/a. OSZTÁLY. Önhajtású szelelőkészülék szemes termények tisztítására. Tokody József gépész Tiszaderzs és Jáger Lipót kereskedősegéd Tiszabura. A bejelentés napja 1930. évi december hó 29-ike. A szemes terményeknek tisztítására eddig is használtak szelelő-készülékeket és pedig leggyakrabban kézi hajtású szelelőkészülékeket, melyeknek üzemben tar-5 tásához három ember szükséges, és pedig egy ember, aki a szemes terményt a szelelőkészülék garatjába felönti, második ember, aki a szelelőkészüléket hajtja és harmadik ember, aki a megtisztított ter-10 menyeket a készülékből eltávolítja és zsákolja. A találmány szerinti szelelőkészüléknél megtakaríthatjuk azon munkaerőt, mely a szelelőkészüléket hajtotta, sőt a L5 készülék célszerű elrendezésével azon munkaerőt is megtakaríthatjuk, mely a szemes terményt a készülék garatjába töltötte. A találmány alapgondolata, hogy a 10 szemes termények, miközben a szelelőkészüléken áthaladnak, magasabb helyről alacsonyabb helyre esnek le, miközben helyzeti energiájuk kárba vész, mivel a lehulló szemes termények semmiféle 5 hasznos munkát nem végeznek. A találmány szerint a lehulló szemes termények felszabaduló energiáját a szelelőkészülék hajtására használjuk fel úgy, hogy a készülék garata alá a vízi kere-0 kekre emlékeztető lapátos kereket helyezünk, melynek lapátközeit a lehulló szemes termények megtöltik és ezáltal a lapátos kereket forgatják, mely azután megfelelő gyorsító áttétellel a szelelő-5 készülék fúvógépét (ventillátor) hajtja. A rajzon a találmánynak egyik példaképeni, kiviteli alakját láthatjuk, melytől a gyakorlatban sokféleképen el is térhetünk: A készüléknek (b) garata, melybe a 40 tisztítandó (d) magvakat helyezzük, ismert kivitelű. Ugyancsak ismert kivitelű a készüléknek alsó része, mely a (j) szélkerékből, az (m) terelőfalból, a (k) rostából és a (n, 1) kifolyócsatornából áll. A 45 szélkerék légáramának útját az alsó (h) garatból aláhulló szemes termények keresztezik, amelyekből a légáramlat a könnyű tisztátlanságokat az (o) és (p) helyek irányában kifújja, míg a nehezebb 50 magvak a (k) rostára jutnak, mely azokat osztályozza úgy, hogy a megtisztított magvak részben (d'), részben a (d") helyen gyűjthetők össze. A találmány szerinti szelelőkészülék te- 55 hát az ismert szelelőkészülékektől abban különbözik, hogy a magvakat a szélkerék légáramának útjába vezető (h) garaton kívül második felső (b) garatja is van és hogy e két garat között a forgatható (c) 60 lapátos kerék helyezkedik el, melynek (e) lapátközeit a felső (b) garatból kifolyó szemes termények megtöltik, amiáltal e lapátos keréknek egyik, jelen esetben jobb oldala, a másik oldalánál 65 nehezebbé válik és a magvak súlya a lapátos kereket forgatja. A lapátközökből kihulló magvak az alsó (h) garatba jutníak. A (j) szélkereket a (c) lapátos kerékről tetszőlegesen, pl. szíjhajtással 70 hajtjuk, a lapátos kerékre erősített (f) szíjtárcsa, a (g) hajtószíj és a szélkerék tengelyén ülő kisebb (i) szíjtárcsa közvetítésével.
