103382. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés széntartalmú anyagok lepárlására alacsony hőmérsékleten

Megjelent 1931. évi szeptember hó 1-éa. MAGYAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103382. SZÁM. — IV/i. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés széntartalmú anyagok lepárlására alacsony hőmérsékleten. Brellnstoff-Verschwelullg• G. m. b. H. cég Berlin. A bejelentés napja 1930. évi május hó 16-ika. Ismeretesek már olyan eljárások, amelyek segélyével tüzelőanyagok alacsony hőmérsékleten forgó lepárló kemence alkalmazása mellett lepárolhatók. Ezeketa kemencéket külső vagy belső fűtéssel, illetve belső és külső fűtéssel tartják üzemben. A kizárólagos belső fűtésinek az a hátránya, hogy nagy, az öblítő gázok mennyiségiének megfelelő kondenzációs berendezésre van szükség, előnye, liogy segélyével nagyon jó minőségű és meg nem bontott olaj állítható elő. A külső fűtésű forgó lepárló kemencék előnye a kis kondenzációs berendezés, az előállított olajok azonban korai bomlás miatt kevésbbé értékesek. A két eljárás ismeretes kombinációja sem szünteti meg" az utóbb említett hátrányokat. Az összes ismeretes lepárlási forgó kemencéknek, amelyeket az előizőkben közölt eljárás szerint tartanak üzemben, az a hátrányuk, hogy teljesítőképességük kicsiny. Jó minőségű, meg nem bontott olaj előállítása mellett az alacsony hőmérsékleten való lepárlási berendezés gazdaságosságának fő követelménye az is, hogy a forgó kemencén nagymennyiségű anyag legyen átvezethető. Ezen követelményeknek a találmány szerint oly módon teszünk eleget, hogy a legnagyobb teljesítményre, vagyis a legnagyobb mennyiségű anyag átbocsájtására alkalmas forgó lepárlási kemencéknél, kombinációs lepárlási eljárást alkalmazunk. A találmány ennek megfelelően főképen abban áll, hogy a lepárlási anyaginak ezzel ellenáramban áramló öblítő gázok útján való közvetlen hevítése mellett még fűtő gázok segélyével való közvetett melegátszármaztatást • is alkalmazunk. A fűtő gázok hőmérséklete emellett azonos módon csökken, mint az öblítő gázok hőmérséklete. A lepárlási kemence a ,találmány értelmében végkamrák között elrendezett csőinyalábból áll, amelyet forgó dob vesz körül, amelybe a 45 fűtő gázokat bevezetjük, míg az öblítő gázokat a végkamrák egyikébe vezetjük be. A mellékelt rajz a találmány szerinti eljárás foganatosítására alkalmas beren- 50 dezés egyik kiviteli alakját példaképen vázlatosan tünteti fel. Az 1. ábra a lepárlási anyag bebocsátási kamrájának hosszmetszete. A 2. ábra a lepárlási anyag kibocsátási 55 kamrájának hosszmetszete. A 3. ábra a bebocsátási kamra harántmetszete. A 4. ábra a lepárló kemence középrészének harántmetszete. Az 60 5. ábra az egyik lepárló rekesz részletrajza. A lepárló kemence belső szigeteléssel ellátott (a) lepárló dobból áll, amelyben a (c) és (d) végkamrák között <(b) csőnya- 65 láb van. A (e) végkamrába a lepárlási anyag (c') bebocsátási csatornája torkol, míg a (d) kamrából az anyag a (d') csatornán át távozik. Az öblítő gázok a (d") csövön át lépnek be a (d) kamrába, át- 70 áramlanak a i(ib) lepároló csöveken és a i(c) kamrát a >(e") csövön át hagyják el. A fűtő gázokat például az (e) csőtoldaton át a i(d) kamrát gyűrűs alakban körülvevő csatornába vezetjük, ahonnan azok 75 az <(e') nyílásokon át (4. ábra) a (b) lepárlási rekeszek i(b) nyalábjához jutnak és eranek egyes csöveit kívülről körül áramolják. Az 1. ábra szerint a fűtő gázok ezután megfelelő csatornákba jutnak, 80