103371. lajstromszámú szabadalom • Gödörásó és átültető szerkezet

Megjelent 1931. évi szeptember hó 250-én. MAGYAR KIRÁLYI jKEgK SZARADALMT RTKfaÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103311. SZÁM. — X/k. OSZTÁLY. Gödörásó és átültető szerkezet. Matusovits Péter miniszteri tanácsos, ni. kir. erdőigazgató Szeged. A bejelentés napja 1930. évi október hó 24-ike. A találmány különösen erdősítéshez alkalmas gödörásó és átültető szerkezet, mely gödörásásra, valamint csemeték kiásására és átültetésére, továbbá suhángok kiszedé-5 sére és átültetésére használható. A találmány lényegileg ásószerű testből áll, mely egyik oldala és teteje kivételével köröskörül zárt és melynek nyitott oldalát tolóka zárja el. Gödörásásnál a szerkezetet nyitott 10 tolókával a földbe mélyítjük és azután a tolókával lezárjuk. Ezt követőleg az egész szerkezetet a földből kiemeljük, mire a gödör kész. Az ásószerkezetben lévő föld az ásó felemelésénél kifordul a gödör 15 mellé, hogy az ültetésnél felhasználható legyen. Az átültetésnél a gödröt a szerkezettel előre elkészítjük és azután a szerkezetet nyitott tolókával a csemete mellett a földbe nyomjuk. Ezt követőleg a tolókát zárjuk és 20 a csemetét a szerkezetbe zárt földdel együtt az átültetés helyére szállítjuk. Itt a szerkezetet az előzőleg ezen szerkezettel már elkészített gödörbe helyezve, a tolókát kihúzzuk és végül az ásószerű testet a föld-25 bői kiemeljük, amikor is a csemete az átszállított földdel együtt az átültetés helyén marad. Suhángok kiszedéséhez a szerkezetet úgy kell átalakítani, hogy a tolóka teljesen kiemelhető legyen. 80 A találmány szerinti szerkezet egyszerűsége mellett azáltal tűnik ki, hogy az erdősítés munkáját jelentékenyen gyorsabbá és olcsóbbá teszi. Míg eddig egy munkás naponta 150—200 gödörnél többet nem 35 tudott elkészíteni, addig a találmány szerinti szerkezettel könnyűszerrel 600—800 gödröt áshat naponta és mintegy 250 csemetét ültethet át. A találmánynak további előnye az, hogy segélyével egész nyáron át erdősíthetünk, nagy hőségben is, mert 40 a kiásott csemete gyökere nem marad föld nélkül és nem szárad ki. A mellékelt rajz a találmány értelmében kikészített ásó és átültető szerkezetnek példaképem foganatosítási alakját távlati kép- 45 ben tünteti fel. Az ásószerű (1) testnek az ábrázolt foganatosítási alaknál háromoldalú gúla alakja van, melynek alapja és egyik oldallapja nyitott. Az (1) testet a (2) rúdhoz 50 erősítjük, melynek felső része a (3) karokat tartja. Ezeknek szabad végeit a (4) harántrúd köti össze. A (3) karok szabad végei az (1) test nyitott oldalával az (5, 5) függőleges rudak útján kapcsolódnak. Az 55 (1) test szabad oldalát a (6) tolóka zárja el, mely a hozzája erősített (7, 7) hüvelyekkel az (5, 5) rudakon vezetődik. Az (5, 5) rudak felső része csőalakú. Ebbe a csőbe tolhatók és abból kiemelhetők a (4) haránt- 60 rúd végén levő peckek, melyeket az (5) rudak csőalakú részein és magukon a peckeken átdugott (8, 8) szegek rögzítenek. A (8) szegek egyúttal a (6) tolóka mozgását függőleges irányban határolják. A (2) tartó- 65 rúdhoz és az (1) test egyik oldalfelületéhez a (9) kengyelt erősítjük, mely azonban egyszerűbb kivitelnél a (2) tartórúdon arra merőlegesen álló és mindkét oldalon kiálló erősebb harántvassal is pótolható. 70 Csemeték kiemelésénél vagy gödör ásásánál a (6) tolókát a rajzon szakadozott vonalakkal feltüntetett helyzetbe hozzuk és ezután az (1) testet a földbe nyomjuk, oly módon, hogy a csemeték kiemelésénél a 75 csemete az (1) test üregében helyezkedjék el. A földbe való beszorítást a munkás úgy hozza létre, hogy lábával a (9) kengyelre