103367. lajstromszámú szabadalom • Eljárás üvegekben szegény, bitumenes, felülről lefelé egyenletes tömörségű útburkolatoknak különböző szemcsézetű kőanyag vagy efféle alkalmazásával, hideg úton való előállítására

Megjelent 1931. évi szeptember hó 250-én. MAGYAR KIRÁLYI Jm!® SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103367. SZÁM. — vni/i. OSZTÁLY. Eljárás üregekben szegény, bitumenes, felülről lefelé egyenletes tömörségű útbur­kolatoknak különböző szemcsézetű kőanyag vagy efféle alkalmazásával, hideg úton való előállítására. Fox Stockell & Co. cég London. A bejelentés napja 1929. évi október hó 30-ika. Ismeretes az aprított kőanyagnak, zúzott kőnek és szilánkoknak utak alépítményére való, egyenletes felvitele, behengerlése és hideg vagy meleg úton kátránnyal vagy 5 aszfalttal való bepermetezése. Az ilyen burkolatokat, a felület védelmére, még az ismert, felületi kezelésnek vetik alá. Az említett fajtájú (belső kátrányozású illetve itatott) burkolatok hátránya, hogy 10 a finomabb töltőanyag hiánya folytán a burkolatban számos üreg marad, ami a szilárdságot és tartósságot erősen csök­kenti és azt is eredményezi, hogy a bur­kolatra permetezett kötőszer nagy része, 15 az üregeken át, az alépítményre fut, miért is a kötőszer a zúzott ós szilánkos kőanyag külső felületeit nem vonja be elégséges mértékben; további hátrány, hogy e bur­kolatok, esőzések alkalmával, meleg úton 20 való előállítás esetén hetekig, hideg úton való előállítás esetén pedig napokon át befejezetlenül kell, hogy maradjanak és a forgalmat akadályozzák, amíg az időjárás újból szárazra nem fordul. E burkolatok 25 hátránya még, hogy csakis felületükön zártak és sűrűségük vagy tömörségük le­felé csökken, minek folytán kötésük nem elegendő arra, hogy a forgalmat hosszabb ideig kibírják. Ennek a jelentős fogyaté-30 kosságnak oka nemcsak a kötőszer által való kitöltés elégtelenségében rejlik, ha­nem abban is, hogy a struktura nincs az üregminimum elve szerint összeállítva és komprimálva, azaz, hogy az alkalmazott 35 kőanyagok, valamint az egyes szilánk- és zúzotitkőrétegek ágyazása nem az üreg­minimum elérésére való törekvésnek meg­felelően történt. A találmány szerinti eljárás értelmé­ben, minden felhasznált építőanyagot, a 40 célnak megfelelő keverékben és rétegező­désben, az építés helyén, hideg úton, kötő­szerrel, előnyösen aszfalttal vagy kát­rányemulziókkal vagy pedig hidegen fo­lyós kátrányokkal, vagy hidegen folyós 15 aszfaltokkal vonjuk be, melyekhez a ned­vesítőképességet és fedőerőt növelő szere­ket is adagolhatunk, majd pedig egyszeri áthengerlés által komprimáljuk. Ennél az eljárásnál az előbb jelzett hátrányok nem 50 adódnak és ilymódon, az üregek minimu­mával, még kedvezőtlen időjárás esetén is tökéletesen tömör útburkolatokat állítha­tunk elő. Ezt eddig csak meleg úton, még pedig csakis száraz és meleg időjárás ese- 55 tén lehetett elérni és ezt sem ily tökéletes módon, emellett a kátránymakadámmal vagy effélével való beépítésnek, mikor ;is a kőanyagot kátránnyal, melegen burkol­ják ós hidegen szállítják az építés szín- 60 helyére, ahol azt beépítik, az a nagy hát­ránya is van, hogy szállítás közben és az építés színhelyén az anyag szennyeződik s ezáltal kötőerejét elveszti. Azáltal, hogy úgy a kőanyagokat, mint a kötőszert is 65 előbb központosán fekvő helyre szállítják, ahol azok kevertetnek, majd erre újból az építés színhelyéhez szállítják, kétszeres be- és kirakási, valamint szállítási költsé­gek adódnak, melyek ezt az eljárást jelen- 70 tékenyen megdrágítják. Ez útburkolatnak túlságos sok ürege is van, mivel a kő­anyag szemcsenagyságának kiválasztása, annak keverése és rétegezése, valamint a lehengerlés által való komprimálása nem 75 történt a jelen találmány alapját alkotó

Next

/
Oldalképek
Tartalom