103340. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alakdarabok előállítására tüzelőanyagból

Megjelent 1931. évi szeptember hó 36-én. MAGIAK KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS )Í34 102340. SZÁM. — H/A. OSZTÁLY. Eljárás alakdarabok előállítására tüzelőanyagból. Sutheim György mérnök, iparos Wien. A bejelentés napja 1931. évi január hó 16-ika. Ausztriai elsőbbsége 1930. évi január hó 18-ika. A találmány szerinti eljárás lehetővé teszi, hogy faszénből, illetve ennek hulla­dékaiból nagyon tömött briketteket mfi­szaMlaig egyszerűen, gazdaságilag pedig 5 előnyös módon állítsunk elő. Brikettgyár­tás különféle anyagokból, mint pl. szén­ből, ércekből, kötőanyag felhasználásával már ismeretes. De ismeretesek már oly eljárások iis, melyekben a kötőszert ugyan-10 aibból az anyagiból nyerjük, melyet a bri­kettgyártáshoz kiindulási anyagul hasz­nálunk, pl. a barnaszén feldolgozáJsiakor. Kísérletek történtek oly irányban is, hogy a brike tteket barnaszén bői ós kőszénből 15 közvetlen ül vízhozzáadás mellett Való őrléssel ós nagy nyomás alatt való alakí­tás útján állítsák elő. Minthogy a faszén, mint egy lepárolási folyamat maradványa, a természetes elő-20 fordulásai szénfajtáktól, tőzegtől, lignit­től, barnaszéntől, kőszéntől, vegyi és fizikai tulajdonságok tekintetében telje­sen eltér, ennélfogva már előre azt kellett feltételeznünk, hogy a felsorolt szénfaj-25 táfcnál használatos brikettező eljárások faszén esetében célszerűtlenek lesznek. Meglepetésszerűen kitűnt azonban, hotgy faszénből rendkívül tömött és értékes brikettet kapunk, ha a kellően aprított 30 faszeneit víz vagy vizes oldatok hozzá­keverése mellett pépszerű anyaggá gyúr­juk, őröljük vaigy őrléshez hasonló mó­don kezeljük, azután pedig a kapott pé­pes anyagot különös nyotmáJs nélkül ala-85 kítjuk és seokásois módon szárítjuk. Ha az aprított faszenet víz jelenlétében hoszr szabb időn át dolgozzuk meg, pl. gyúrjuk, akkor az eredeti térfogatnaik igen tekin­télyes csökkenése következik be, mikor is az anyagnak eredeti szerkezete megvál- 40 t-ozik, tömöttsége pedig arányosan növe­kedik. Az eredetileg morzsolódó vagy poralakú anyag pépszerű jelleget vesz fel. Ezen állapotában az anyag kézi vagy gépi úton való alakításra alkalmas és 45 száradás után igen kemény és nyomás ellen nagy szilárdságú briketteket ad. Ezt a hatást egyszerű melegítéssel, víz­zel való keveréssel, nyomással vagy enél­kül nem lehet elérni. Bizonyos esetekben 50 előnyösnek bizoinyult a leírt folyamatot miaigaisaibb hőmérsékleten, néha csökken­tett nyomás alatt vagy e két tényező kom­binálása mellett foganatosítani. A műve­let különféle esetekben úgynevezett nyir- 55 kosító szerek hozzákeverésével is lénye­gesen gyorsítható. A folyamat hasonlóan megy végibe akkor is, ha savakat adunk hozzá. Az eljárást alkalmas készülékeik­ben, eilőnyöisen gyúróigépekben fogamato- 60 sí tjük. A találmány szerinti eljárással fcajpotit termékek sűrűsége igen nagy (1.0—1.3), holott a faszén sűrűsége csak mintegy 0.3. A termék azonfelül igen tar­tós és nyomás elleni szilárdsága is nagy. 65 Az így készült brikett fűtőértéke a kolklsizót lényegesfen meghaladja, mert ennek 6500 Gal .-álhoz képest kb. 7600 Oal.-át tesz ki. A faszén-briketteiknek a koksiszal szemben még ama toválbbi nagy 70 előnye is van, hoigy salak hátrajhagyása niéllkül égnek el. Minthogy a brikettezést drágító kötősizerek elesnek és a költséges brikett-sajtók is feleslegesek, a találmány szerinti eljárás gazdasági tekintetben is 75 előnyöls. A találmány szerinti eljárás keresztül­vitelére a következő példát adjuk meg:

Next

/
Oldalképek
Tartalom