103333. lajstromszámú szabadalom • Iskolai számolótábla a számképek és a számtani alapműveletek szemléltetésére

Megjelent 1931. évi szeptember hó 1-én. MAGYAR KIRÁLYI ^^^

^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103333. SZÁM. IX/G. OSZTÁLY. Iskolai számolótábla a számképek és a számtani alapműveletek szemléltetésére. Nagy Imre igazgató-tanító Tokod. A bejelentés napja 1931. évi január hó 14-ike. A találmány olyan szemléltetési eszköz, amelyen a tanuló öntevékenyen vonható belie a szálmképek kialiaikítáisáiba és a négy számtani alapművelet végzésébe a 20-as, 5 vagy a további számkörben. Az eddig használt számológépek ós táblák nem nyújtanak a szemléleten alapuló számfogalom (számkép) kialakításához világos szemléltetési lehetőséget, mert a 10 szemléltetésre alkalmazott golyók, korongok, táblácskák stb. elhelyezése vagy egymás mellett vagy osak tízes csoportban történhetik s így a számoknak alaptényezőkre való bontását nem szemléltetik. 15 Ezek a táblák az összeadás és kivonás szemléltetésére némileg megfelelnek, de a szorzás és osztás műveleteinek könnyű és szemléleti módon való végzését kizárják és a számtani műveletek vógrehiaÖtásáí 20 csak az oktató végezheti némi sikerrel a számképek át nem tekinthetősége folytán. E találmány ezzel szemben a számkép keletkezésének mozzanatait és különböző variációit teljesen áttekinthető módon és 25 geometriai csoportokba helyezhetően szemlélteti, mely szemléltetést akár az oktató, apár pedig a tanuló végezheti el. A számolótábla nemcsak az összeadás és kivonás, hanem a szorzás és osztás mű-30 veleteinek s'zeirn!éltetésére egyaránt alkalmas s ezen műveletek végzésénél oly tipikus számképekben mutatja úgy a művelet végzését, valamint az eredményt, hogy az a tiszta számfogalom kialakulására vezet. 35 A művelet végzésénél, valamint az eredmény feltüntetésénél maguk a számok egyszerű geometriai képekben jelentkeznek s ezeknek megalkotását a tanuló a cselekménybe való bevonással végzi, mely 40 körülmény a fogalom tapasztalati úton való szerzése révén leköti a tanuló figyelmét s minden ebbeli munkáját maradandóbbá, érdekesebbé teszi, s így a fogalom az emlékezet számára élénkebbé válik. Az 1. ábra a tábla előnézetét, a 45 2. ábra a táblát oldalról nézve tünteti fel, a 3. ábra a tábla felfüggesztését mutatja. A tábla deszkalapból áll, amelyen például 7 kiálló szegsort helyezünk el, amelyek 50 mindegyike például 11 szegből áll. Ezen szegekre fagolyók, fakorongok (két színben) helyezhetők tetszőleges geometriai csoportokban. A tábla alján ráakasztható módon az alapműveletek és az egyenlőség 55 jelei, ezenkívül osztópálcák és osztógyűrük, például pléhből, levehető módon helyezhetők el. A 4. és 5. ábra néhány számképet mutat, a 6. ábra az összeadás, a 60 7. ábra a kivonás, a 8. ábra a szorzás, a 9. ábra az osztás, a 10. ábra a felezés, a 11. ábra a negyedelés műveleteit, a 65 12. ábra az osztókörök egyik alkalmazását mutatja. Az 1—4. ábrákban a) magát a táblát, b) a szegeket, c) a golyókat, d) a műveleti jeleket, e) az osztópálcákat, f) pedig az 70 osztóköröket tünteti fel különböző alakban. A 4. ábra a 4-es számképét tünteti fel 4 golyóval. Így az első alakzat a 4-et négy golyóval négyzet alakban ábrázolja, mely egyúttal szemlélteti azt, hogy a 4 a 2+2- 75 nek az összege. Az ugyanazon ábra középső képe a 4-et mint 3+1-nek, a szélső pedig az 1+3 összegének tünteti fel. E számképek egyúttal az összeadás: 2+2; 3+1; 1+8; a kivonás: 4—2; +-3; 4—1; a 80 szorzás: 2X2 és bennfoglalás (osztás) 4:2, 4:4, 4:3 műveleteit is szemléltetik, amit