103327. lajstromszámú szabadalom • Váltóáramú ébresztő készülék

Megjelent 1931. évi szeptember hó 36-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 103327. SZÁM. — Vll/j. OSZTÁLY. Váltóáramú ébresztó'készülék. Aktieselskapet Elektrisk Bureau Oslo. A bejelentés napja 1930. évi december hó 27-ike. Norvégiai elsőbbsége 1929. évi december hó 31-ike. A találmány váltóáramú ébresztőkészü­lék, melynél a fegyverzet felfüggesztési módja rendkívül egyszerű. A találmány legfontosabb jellemzője az, 5 hogy a fegyverzetet két élpár ágyazza, ami a fegyverzet nagyon könnyű billenő­mozgását biztosítja. Maga a fegyverzet le­mezből készül, mely az élek ellendarabja. A fegyverzet megtámasztását hosszúkás 10 nyílással bíró rugó végzi, mely nyíláson egy forgatható csavar excentrikus része hatol át. Ha ezen csavart forgatjuk, a rugó emelkedik vagy sülyed, úgy hogy a csavar forgatásával a fegyverzetet az elektro-15 mágnes sarkaihoz viszonyítva függőleges irányban beállíthatjuk. A fegyverzet nyu­galmi helyzetében a mágnesmagok egyi­kével érintkezik olykép, hogy ezen érint­kezést rugóhatás vagy mágneses erő által 20 kifejtett nyomaték tartja fenn, mit az éb­resztőszerkezet alkatrészeként beszerelt permanens mágnes hozhat létre. A csatolt rajz a találmány szerinti éb­resztő három megoldási alakját szemlél-25 téti Az 1. ábra az ébresztőkészülék mágneseit mutatja, melyekhez tartozó fegyverzet alátámasztása szabályozható; az ábra ol­dalnézet, részben metszve. A 30 2. ábra az 1. ábra képsíkjára merőlege­sen vett metszet. A 3. ábra a fegyverzet támaszát nagyított léptékben és távlati ábrázolásban szem­lélteti. A 35 4. és 5. ábra oly megoldási alakot mu­tat, melynél a fegyverzetét rugóerő szo­rítja az elektromágnes egyik vasmagjá­hoz a nyugalmi helyzetben. Végül a 6. ábra oly megoldást mutat, melynél a fegy­verzetet mágneses erő szorítja a nyugalmi 40 helyzetben az elektromágnesek egyik magjához. A rajzon (1) és (2) a mágnestekercseket, (3) és (4) a patkóalakú vasmag két szárát jelöli. A mag végén a függőleges (5) nyelv 45 van kicsákozva, mely arra való, hogy a (6, 7, 8) fegyverzettámaszt hordozza. Ezen támasz a (6) és (8) mágneses acéllemezek­ből és az ezek között levő nem-mágnesez­hető (7) rugóból áll. Ezen részeket pl. a 56 (9) szögeccsel erősíthetjük össze. A tá­maszt a (11) csavar excentrikus (10) részén a. (12) csavarfej tartja helyben; a felfüg­gesztést még a (13) csavaranya és (14) ru­galmas alátétlemez biztosítja, úgy hogy 55 a (12) csavarfej elfordítható anélkül, hogy a (13) csavaranya a csavaron oldódna. A (8) lemez alsó résizén a (15) kivágás van, mely a (7) rugó (16) központos vógré­szének oldalirányú elhajlását teszi lehe- 60 tővé. A rugó (17) alsó része T-alakú és így a (21) támasztóáleket létesíti. A i(7) rugónak két oldalsó szára is van, melyek alsó részei a (18, 19) meghosszab­bításokkal bírnak, melyek alakja olyan, 65 hogy felső részükön a (20) támasztólemez számára a (22) hordozóéleket létesítik. A (20) támasztólemez az (1) és (2) tekercsek megerősítésére való. A (18) és (19) meg hosszabbításoknak alsó részükön (23) éleik 70 vannak, melyek a fegyverzet (24) lemez­alakú részén fekszenek föl és melyek kö­rül ezen lemez billenő mozgást végezhet. A (18) és (19) meghosszabbítások még a (25), illetőleg (26) vezetőcsapokkal is el 75 vannak látva, melyek a (24) fegyverzet,­lemez (27) és (28) nyílásaiba hatolnak. A fegyverzetlemezből a (29) és (30) közpon­tos támasztónyelvek vannak kicsákozva,

Next

/
Oldalképek
Tartalom