103323. lajstromszámú szabadalom • Csapódó gyujtó gránátokhoz vagy más lövedékekhez

Megjelent 1931. évi szeptember hó 36 -én . MAGYAR KIRÁLYT ^^^^ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LÉTRÁS 103333. SZÁM. — XIX/c. OSZTÁLY. Csapódó gyújtó gránátokhoz vagy más lövedékekhez. Societa' Italiaiia Ernesto Breda per costruzioni mecca­niche cég- Milano. A bejelentés napja 1930. évi julius hó 18-ika. Nagy számban ismeretesek az oly fajta gránátok vagy más lövedékek, ame­lyeknél a töltés robbanását a lövedék bel­sejében bekövetkező ütés idézi elő, mely 5 önműködően következik be, mihelyt a lö­vedék akár osak csekély lökést kap az­által, hogy valamely akadályhoz ütközik, ami mellett a lökés iránya mellékes. Azonban az ismeretes szerkezetek egyike 0 sem mentes bizonyos hiányoktól, melyek különböző okokból származnak. Általában a gyújtó testében lévő két tömeg, melyek arra vannak hivatva, hogy az ütőhatást a maguk eleven erejével fejtsék ki, nem 5 rendelkeznek teljes mozgékonysággal, mely azonban szükséges ahhoz, hogy a csapódó gyújtó nagy érzékenységét bizto­sítsuk. Ama főokok egyike, melyek a mozgékonyság elérését megnehezítik, an­!0 nak szükségességében rejlik, hogy oly biz­tonsági alkatrész alkalmazandó, amely véletlen robbanás lehetőségét kiküszö­böli, mely azonban másrészt a lövedék ki­lövése vagy elhajítása után "azonnal ki-25 kapcsolódik, hogy az ütőtömegek teljes mozgási szabadsága helyreálljon. A találmány már most a szóbanforgó feladatot az ütőtömegeknek az eddigiek­től eltérő, tökéletesített szerkesztésével és 30 elhelyezésével oldja meg, ahol is az ütő­tömegek előnyös biztonsági szerkezettel vannak összekötve. A csatolt rajz a találmány szerinti gyújtónak kézzel elhajítandó granátok-35 hoz alkalmas, példaképpeni megoldási alakjait tünteti fel, megjegyzendő azon­ban, hogy a gránát tetszőleges más eszkö­zökkel is kilökhető. Az 1. ábra a gránát oly fejrészének axiális metszete, mely 'a találmány szerinti gyuj- 40 tóból és két-csészés biztonsági szerkezet­ből áll. A 2. ábra az 1. ábra szerinti szerkezet homloknézete. A 3—5. ábrákon a szerkezetnek módosí- 45 tott alakjai láthatók. Az 1. ábra szerinti megoldási alaknál az (1) gránáttest a robbanótöltetet tartal­mazza. A (gránáttest (2) nyak és (3) fejré­szének alakítása a gyújtó beállítását teszi 50 lehetővé. A gyújtó a (4) tokba van zárva, mely mellső (5) részén féltojás-alakú, míg a tok hátsó része a (6) nyakrészben vég­ződik. E (6) nyakrész a gránát (2) nyak­részére illik. A (3) tok üregében, besajto- 55 lás révén, a kifelé golyó-alakú fenékrész van megerősítve, úgy hogy zárt tojás­alakú üreges test létesül, amelyben a gyújtó működését előidéző alkatrészek vannak elhelyezve. 60 A gyújtó mindenekelőtt két (8) és (9) tárcsából áll, melyeknek esőalakú (8', 9') nyelei vannak, ahol is az egyik osőalakú nyél a másikba van betolva. A esőialakú nyelek' vagy hüvelyek a (10) csavarrugó 65 axiális vezetékét alkotják, mely rugó a (8, 9) tárcsákat egymástól bizonyos meg­határozott távolságban tartani iparkodik. A (8) tarosának, mely robbanótestet tar­talmazhat, (11) ütőalkatrésze van, míg a 70 (9) tárcsa a (12) gyujtólőpor-töltést hordja. Az utóbbi a (9') hüvelybe van zárva. A (11) ütőalkatrésznek a gyujtólő­porhoz való minden közeledését a (13) tolókíi gátolja meg, mely a (4) tokban ha- 75 rántiránybaii csúsztatható és a (8) tárcsa,

Next

/
Oldalképek
Tartalom