103309. lajstromszámú szabadalom • Kályha

Megjelent 1931. évi szeptember hó 1-én. IA6YAR KIRÁLYI ^^^^ SZABADALMI BIR0SÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103309. SZÁM. — Il/h. OSZTÁLY. Kályha. Kopp Károly vasúti tisztviselő Sucany (Csehszlovákia). A bejelentés napja 1930. évi december hó 19-ike. Csehszlovákiai elsőbbsége 1930. évi január hó 2-ika. Az eddig használt felső tüzelésű töltőkályháknak az a hátrányuk, hogy a tüzelőanyagot nem használják teljesen ki és a kályhából a füstgázok meleg állapotban 5 távoznak, mert a tüzelőterük nagyobb, mint amekkora szükséges lennie a tüzelőanyaggal való megtöltés számára. A fűtőfelület növelése t. i. rendesen oly módon történik, hogy a kályhaköpenyt meghosz^ 10 szabbítják a tüzelőtéren túl, miáltal azonban a levegőnek a füstgázokhoz való viszonya rosszabbodik és amellett minél nagyobb a köpeny, annál inkább lehűti azt a külső levegő és ez a lehűlés átadódik a 15 tüzelőgázoknak. A tüzelőgázok melegtartalmának növelésére a köpenynek felső részén szokás tűzálló anyagból készült betéteket elhelyezni, melyek csatornaalakúak; ezek azonban nem tudják sem a 20 meleget visszatartani, sem pedig azt a köpenynek átadni, minthogy úgy a felületük, mint a belső terük aránylag kiesd. Végül a tüzelőgázokat rendesen még a kályha tetején levő fedél is lehűti és ez is 25 akadályozza a fűtőhatást. A találmány célja e hátrányok kiküszöbölése, melyet oly módon érünk el, hogy a helyesen méretezett tüzelőtér felett a felső kályhatérben tűzálló masszából (sa-80 mottból) készült fűtőtestet alkalmazunk. A találmány lényege, hogy a tüzelőhely felett, a meghosszabbított kályhaköpeny által határolt térben tűzálló masszából (samott, vagy hasonlóból) készült üreges 85 testalakú hőgyüjtőt alkalmazunk, melynek alsó fala képezi a tüzelőtér felső határát és melynek oldalfalai, valamint a kályhaköpeny között szabad tér van hagyva az elégett gázok áramlása számára. Egyébként a hőgyüjtő a felső kály- 40 hateret teljesen kitölti. A csatolt rajzon a találmány példaképen felvett kiviteli alakja van feltüntetve és pedig az 1. ábra előlnézet, a 45 2. ábra metszet a 3. ábra A—B vonala mentén, a 3. ábra metszet a 2. ábra C—D vonala mentén, a 4. ábra pedig metszet a 2. ábra E—F 50 vonala mentén. A kályha az (1) köpenyből áll, melybe az alsó (2) fűtőtest és a (11) hőgyüjtő van behelyezve. A (4) rostély a fűtőtest belső terét két részre osztja, a (8) tüzelőtérre és 55 az alsó (9) hamútórre. A (2) fűtőtestnek három ajtaja van, amelyből az (5) ajtó a (8) tüzelőtérnek tüzelőanyaggal való megtöltésére, a (6) ajtó a nagyobb hamurészeknek, valamint salaknak megpiszká- 60 lására, a (7) ajtó pedig a (4) rostélyon keresztül hullott finom hamunak eltávolítás sára szolgál. A kályhaköpenynek (12) nyílása van, melyet tűzálló, átlátszó anyagból, pl. csillámból készült lemez fed el, 65 mely az égési gázok megtekintését lehetővé teszi. A kályha felső végében a füstgázok elvezetésére szolgáló (10) esőnyúlvány van. A (11) hőgyüjtő oly módon van kiké- 70 pezve, hogy sarkai az (1) kályhaköpenyig nyúlnak (3. ábra), oly célból, hogy eltolódásokat megakadályozzanak. A hőgyüjtőbe bezárt levegő a kicsiny (16) csatornán át összeköttetésben áll a külső levegő- 75 vei oly célból, hogy a melegedés folytán kitér jeszkedhessék. A (11) hőgyüjtő alulról, valamint az