103304. lajstromszámú szabadalom • Ewart-rendszerű elevátorlánc

Megjelent 1931. évi szeptember hó 1-én. j' MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 103304. SZÁM. — Ve/l. OSZTÁLY. Ewart-rendszerű elevátorlánc. Gerő és Győry m ű I ak atosárugyár Budapest. A bejelentés napja 1930. éri szeptember hó 11-ike. Elevátoroknál és serleges lánckutaknál a szállítandó anyagot hordó serlegek vagy más tartóelemek láncszemekre vannak erősítve. Főleg a könnyen szétszedhető lánc-5 fajtákat, különösen a négyszögletes szemű, úgynevezett Ewart-rendszerű láncokat alkalmazzák e célra. Ezeknél a szemek egyik szára kampó, melybe a szomszédos láncszem beakasztható. 10 A csatolt rajz 1. ábrája az eddig használt Ewart-lánc oldalnézete. A 2. ábra a találmány szserinti lánc oldalnézete és a 15 3. ábra az utóbbinak távlati képe. A láncszemek négyszögletes keretek, melyeknek (a) felső szára felhasított hüvely, melybe a szomszédos láncszem alsó, hengeres keresztmetszetű (b) szára betol-20 ható, ha a beakasztandó láncszemet az 1., illetve 2. ábrán pontvonalasan jelzett helyzetben tartjuk, mikor is a beakasztandó láncszem oldalsó (c) szárai az (a) hüvely hasítékába tolhatók. 25 Az 1. ábrán feltüntetett ismert láncnak elsősorban is az a hibája, hogy az (a) hüvelybe akasztott hengeres (b) léc a hasíték szélének közelében adja át a hüvelynek a (P) húzóerőt. Ennélfogva ez az erő, 80 ha a hüvely falát kihajlítja, a hüvelyrést tágítani fogja. Ha a húzóerő oly nagy, hogy az (a) hüvely rését annyira tágítja, hogy a beleakasztott szomszédos láncszem (b) szára a tágított résen át kiszabadulhat, 35 akkor a lánc megszakad. A lánc ezen alakja még egy hibának a forrása. Ha ugyanis két szomszédos láncszem valamely okból, például, ha a lánc dob körül halad, úgy hajlik el egymáshoz képest, hogy az (a) hüvelybe akasztott 40 láncszem oldalsó szárai az 1. ábrán pontvonalasan jelzett helyzetbe, vagyis a hüvely résével szembe kerülnek, akkor ezek a szárak a hüvelyrésbe is betolódhatnak, mire a lánc könyökbe hajlik. E baj bekö- 45 vétkezéséhez aránylag csekély, hegyesszög alatti, elhajlás is elegendő. A találmány szerinti láncnál az említett hibákat kiküszöböltük. A találmány szerinti láncszemek hüvelyén (2. és 3. ábra) 50 a hasíték a hüvelynek a láncszem oldalszáraival közös alkotóvonalához csatlakozik. Ennélfogva a húzóerő támadáspontja csak ennek az erőnek igen nagy irányváltozása esetén kerül a hasíték szélének kö- 55 zelébe, vagyis oly helyre, ahol ez az erő a rést könnyen kitágíthatja. E mellett két láncszemnek igen nagy szögben (tompaszögben) kell egymáshoz képest elhajlania, hogy az egyik láncszem oldalsó szá- 60 rai a réssel szembekerüljenek. Szabadalmi igény: Ewart-rendszerű elevátorlánc, azzal jellemezve, hogy a láncszemek hüvelyének hasítéka a hüvelynek a láncszem oldal- 65 száraival közös alkotóvonalához csatlakozik. 1 rajzlap melléklettel. l'allas nyomda, Budaiicst.